Választási alapok

Vágólapra másolva!
Országgyűlési képviselő két módon lehet valaki: vagy egyéni választókörzetből, vagy listáról lehet bekerülni a parlamentbe. Az alábbi cikkben bemutatjuk a választási rendszert, illetve azt, hogyan lesz a szavazófülkében leadott voksból képviselői mandátum.
Vágólapra másolva!

Nem csak egyéni választókerületekből, hanem listákról is lehet mandátumot szerezni. Míg egyéni képviselőjelöltnek bárki jelentkezhet, listákat csak pártok állíthatnak össze. A listákon nem csak a párt tagjai szerepelhetnek, a politikai szervezet döntheti el, hogy kit vesz fel rá. Listából kettő van: országos és területi.

Területi listák

Minden megyében és Budapesten lehet 1-1 területi listát állítani. Azok a pártok állíthatnak területi listát, amelyek az egyes megyékben a választókerületek legalább negyedében tudtak egyéni jelölteket indítani, azaz össze tudták szedni a 750 ajánlószelvényt. Mivel a megyékben a lakosság számától függ, hogy hány választókerület van, mindenütt mást jelent, hogy mennyi a kerületek negyede. Annak érdekében, hogy a ritkán lakott megyékben is legyen értelme a törvénynek, az is szabály, hogy legalább két választókerületben kell jelöltet állítani a területi listához. Ez azért fontos, mert 13 olyan megye van, ahol nincs legalább 8 választókörzet, és például 1,3 jelölt állítása értelmezhetetlen feladatot jelentene a pártoknak. A legkevesebb választókerület Nógrádban van (4), a legtöbb Budapesten (32). Mivel minden megyében másképp alakulhat az egyéni jelöltek indítása, elképzelhető, hogy megyénként változik, hol milyen listák közül választhatnak a szavazók.

A területi listára leadott szavazatokat a mandátumelosztáskor csak akkor veszik figyelembe, ha a területi listákat összeadva országosan szinten legalább a választók 5 százaléka szavazott az adott pártra. (1990-ben még csak 4 százalék volt a bejutási küszöb, az 1994-es választások óta emelkedett 5 százalékra a határ.) Ha ez nincs meg, akkor listáról a párt egyetlen képviselőt sem delegálhat. Legalább 1 százalékot kell elérnie összesítve egy pártnak ahhoz, hogy a következő ciklusban állami támogatáshoz jusson.

A területi listákon előre meghatározott sorrendben szerepelnek a jelöltek. Minél több szavazatot kap egy párt, annál többen kerülhetnek a parlamentbe a lista alapján. Összesen 152 képviselő szerezhet mandátumot a 20 területi listáról. A lakosság létszámától függ, hogy egy megyéből összesen hányan lehetnek képviselők az adott listáról. A legkevesebben (négyen) Nógrád, Tolna és Vas megyében juthatnak listáról a parlamentbe, a legtöbben Budapesten (huszonnyolcan).

A területi listákon általában pártonként is jóval több név van, mint ahány képviselő összesen bejuthatna az adott listáról a parlamentbe. 1998-ban például a parlamenti pártok 12 nevet vettek fel nógrádi listájukra, holott ha a megyéből az összes listás helyet egy párt viszi, akkor is csak négy képviselőt juttathat a Parlamentbe. A törvény szerint a lehetséges maximumnál háromszor több név szerepelhet a listán. Ez azért van, mert sok olyan képviselőjelölt szerepel a listákon, akik egyéni jelöltként is indulnak. Ha megnyerik az egyéni szavazást, akkor nevüket törlik a területi listáról, és a mögöttük lévő jelölése válik érvényessé.

A listás szavazás az első fordulóban akkor érvényes, ha a választók több mint a fele elmegy szavazni. Ha nem szavaznak ennyien, akkor második fordulót kell tartani, és akkor már elegendő, ha a választók több mint negyede szavaz.

Országos lista

Országos listát csak az a párt állíthat, amelyiknek legalább hét területi listája van. (Vagyis legalább hét megyében tudott a választókerületek negyedében, de legalább két helyen egyéni jelöltet állítani, vagyis jelöltjei ennyi helyen szerezték meg a 750 ajánlószelvényt.) Az országos listára közvetetten lehet csak szavazni. Az országos listákról összesen 58, úgynevezett kompenzációs mandátumot lehet szerezni. Ez azt jelenti, hogy az országos listákról a töredékszavazatok arányában osztják el a képviselői helyeket. Az egyéni jelöltekre és a területi listákra leadott, de mandátumot nem jelentő szavazatok arányában osztják el az országos lista helyeit.

Nem minden elveszett szavazatot kompenzál ugyanakkor az országos lista. Teljesen elvesznek - sehová sem számítanak - azok a szavazatok, amelyeket olyan, helyi szinten mandátumhoz nem jutó pártok jelöltjeire vagy területi listájára adunk, melyeknek nincs országos listájuk, vagy a területi listákon nem szereztek 5%-ot. Ugyanígy a nem győztes független egyéni jelöltekre leadott szavazatok is elvesznek.

Mivel az országos lista lényege a kompenzáció, azok a pártok tudnak több képviselőt jelölni róluk, amelyek rosszabbul szerepeltek az egyéni választókerületekben, hiszen a második, harmadik stb. helyezettekre adott szavazatok alapján osztják el az országos listák mandátumait. Ezzel együtt az országos lista rangja különleges. A pártok a lista élére általában miniszterelnök-jelöltjeiket helyezik.