Szeretet is kell az ingyenzsömle mellé

Negyedére csökkenhet a gyermekszegénység Magyarországon 25 év alatt, ha megvalósul a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program - reméli Ferge Zsuzsa akadémikus és a terv kidolgozásával megbízott többi szakértő. Ingyenes zsömle és tej reggelire, több óvoda, gyermekombudsman, évente emelkedő családi pótlék szerepel a programban, amelynek valóra váltása nem csak pénzkérdés. Ferge Zsuzsa szerint "a gyereket jobban szerető kultúrára" is szükség van ahhoz, hogy kevesebb legyen a szegény gyerek, ne kelljen minden negyedik-ötödik kicsinek nélkülöznie.

A hat éven aluli gyerekeket érintené az óvodai csoportok maximális létszámának csökkentése, valamint az úgynevezett korai szűrés-fejlesztés erősítése, amelynek lényege, hogy minél hamarabb felismerjék, ha valakinek tanulási nehézségei vannak, vagy éppen kiemelkedően tehetséges valamiben.

Azokban a falvakban, ahol legalább 20 óvodás korú gyerek él, kötelező lenne óvodát, de legalább játszóházat alapítani. A szakemberek el szeretnék érni, hogy 2008-ra minden ötéves járhasson óvodába, ne lehessen a szülő kérését elutasítani. Jelenleg ugyanis hiába írja elő a közoktatási törvény, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket kötelező felvenni az óvodába, a valóságban 5000-et utasítanak vissza évente, az ok pedig leggyakrabban az, hogy a szülőnek nincs munkahelye, holott épp ez az, ami miatt a gyermek hátrányos helyzetűnek számít.

Darvas Ágnes szociológus, a program egyik kidolgozója az [origo]-nak elmondta: az ehhez hasonló visszásságok miatt lenne szükség gyermekombudsmanra. A tervek szerint a gyermeki jogok országgyűlési biztosa ellenőrizhetné a gyermekek jogainak tiszteletben tartását.

A program fokozatosan biztosítaná az ingyenes étkeztetést, először itt is a leghátrányosabb helyzetű kistérségek kerülnének sorra. A gyerekek már kezdetben is ingyen tejet és zsömlét kapnának az iskolában - minden egyes diák a család jövedelmétől függetlenül. Ferge Zsuzsa szerint nem célravezető rászorultsági alapon adni a juttatásokat, a papíron feltüntetett anyagi helyzet ugyanis sokszor nem fedi a valóságot, ennek ellenőrzése pedig az adminisztráció miatt több pénzt vinne el, mintha minden gyerek ingyen kapná az ételt. Azt is nehéz megállapítani, hogy mekkora jövedelem alatt számít valaki szegénynek: akinek csak száz forinttal van többje a meghúzott határnál, az valójában ugyanúgy rászorulónak mondható. Finnországban, ahol Európában a legalacsonyabb a gyermekszegénység, szintén minden gyerek egyenlően kapja az ingyenes étkezést, tankönyveket.

A lakáskörülményeken, többek között a bérlakásépítés ösztönzésével szeretnének javítani. A szakemberek szorgalmazzák a lakhatási jog alkotmányossá tételét, és átmeneti otthonok építését a hajléktalan családok számára. Az utazási költségekben úgy segítenék a családokat, hogy 90 százalékos utazási kedvezményt adnának a GYES-en, GYED-en és GYET-en lévőknek, valamint a három- vagy többgyermekeseknek. Ezen kívül az iskola- és falubuszok hálózatát is kiszélesítenék.

Jelenleg a 168 magyar kistérség közül 44 nagyon elmaradott, ezek többsége az ország észak-keleti részén, illetve a Dél-Dunántúlon található. A gyermekek 15 százaléka ilyen településeken él, ahol a súlyos problémák mellett még az információhiány is fokozza a nehézségeket: a szülők sokszor nem tudják, hová fordulhatnának segítségért. Vannak olyan települések is, ahol nem érhetőek el helyben a szociális és gyermekjóléti alapellátások. A tervek szerint utazó, mobil szolgáltatással lehetne javítani ezeknek a falvaknak a helyzetén.

A hosszú távú program a gyermekszegénység drasztikus csökkentésén és a nélkülözés szélsőséges formáinak felszámolásán túl megpróbálja átalakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek újratermelik a szegénységet. Ehhez arra van szükség, hogy csökkenjenek a regionális és etnikai egyenlőtlenségek, mindenkinek legyen lehetősége kibontakoztatni a képességeit. Ferge Zsuzsa szerint a változáshoz "másmilyen kultúra kell, közösségibb, partneribb, a gyereket jobban szerető kultúra".