Kevésnek tartják a két párt csodaszerét

A két nagy párt előállt egy-egy javaslattal, amellyel szerintük varázsütésre növelni lehetne a munkahelyek számát. A Fidesz a tb-járulék csökkentésére esküszik, az MSZP az uniós pénzekből véghezvitt vállalkozás-fejlesztésben látja a munkanélküliség problémájának megoldását. Az [origo] által megkérdezett szakértők azonban önmagában kevésnek tartják mindkét javaslatot, és óvnak a munkahely-teremtésre vonatkozó ígéretektől.

Mindkét párt 150-200 ezer körülire becsüli azoknak az új munkahelyeknek a számát, amelyek a saját elképzelésük megvalósulásával létrejöhetnek, de az [origo] által megkeresett gazdasági szakemberek óva intenek a túlzó becslésektől.

Orbán számításai szerint a tb-járulék egy százalékpontos csökkentése évi 19 ezer új munkahelyet teremt, vagyis a 10 pontos csökkentésre, 200 ezer új munkahelyet számolnak. "A gazdaság nem olyan, mint egy gépezet, nem lehet annyira kiszámolni a dolgokat" - mondta az [origo]-nak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, aki szerint bármiféle becslés egyelőre bizonytalan.

Az is vitatott, hogy a járulék-csökkentésből adódó állami bevételkiesés és az új munkahelyek révén várható pluszjövedelmek milyen arányban állnak egymással. Az utóbbiak több forrásból tevődnek össze: kevesebb munkanélküli-segélyt kell adni, az új dolgozók extra személyi jövedelemadót és tb-járulékot fizetnének, valamint számításba kell venni a keresőkké vált emberek többletfogyasztását, az azzal együtt járó ÁFA-bevételt is.

Fidesz: "Még marad is pénz"

Török Zoltán, a Raiffaisen Bank vezető elemzője szerint nem várható, hogy annyi munkahely jöjjön létre olyan gyorsan, hogy helyreálljon az egyensúly, ezért más területen kellene kompenzálni a bevételkiesést, ha nem akarjuk, hogy az államháztartási hiány tovább nőjön. A hiányzó összeget viszont nem feltétlenül a szociális juttatásokon kell megspórolni, mint ahogy azt az MSZP hirdetése állítja - véli Török Zoltán, aki szerint például az államigazgatásban dolgozók létszámleépítésével is meg lehetne takarítani a pénzt.

Orbán Viktor ugyanakkor arra számít, hogy nem lesz szükség spórolásra a járulékcsökkentés miatt. Szerinte a 200 ezer új munkahelynek köszönhetően, "nemcsak, hogy több bevétele lesz az államnak a kisebb kulccsal, hanem ráadásul még marad ezen felül is pénz". Az MSZP ezzel szemben azt állítja: a 200 ezer új munkavállalónak félmillió forintos havi bért kellene fizetni ahhoz, hogy a bevételeknél ne okozzon gondot a Fidesz által javasolt társadalom-biztosítási járulék-csökkentés.

Török Zoltán szerint a tb-járulékcsökkentés összességében mégis nagyon hasznos javaslat, mivel a magyar gazdaság versenyképességének érzékelhető javulása várható tőle. Bartha Attila, a Kopint Datorg gazdasági elemző cég tudományos főmunkatársa azonban úgy látja, hogy bár a járulék-csökkentéstől várható pozitív hatás, a becslések és maga az elképzelés is túlzottan optimista. A tudományos főmunkatárs Orbán és Gyurcsány javaslatával kapcsolatban is azt mondta, a jelenlegi terveknél sokkal fontosabb lenne az oktatáson változtatni, hogy a friss diplomásoknak reálisabb esélyük legyen saját vállalkozás indítására.

Részmunkaidő és távmunka

"Egyik választ sem érzem igazán megnyugtatónak" - mondta az [origo]-nak Bartha. "Inkább a szabályozás megváltoztatása, a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka elősegítése tűnik járható útnak" - tette hozzá.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint egyelőre mindkét elképzelés csupán vázlat, inkább iránymutatás, mintsem részletes program. A szakértő szerint a bizonytalanság ellenére, néhány dolgot lehet előre látni: az MSZP programját például bizonyos fokig már kipróbálták, hiszen a miniszterelnök 100 lépés programjának több pontja is a munkaerő világával foglalkozott, de sem a Start Kártya, sem a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók tb-járulékának csökkentése nem hozott áttörő változást. A 10 százalékpontos csökkentést azonban pozitív, bár egyelőre nagyon általános elképzelésnek tartja, feltéve, hogy adócsökkentések helyett, és nem velük együtt alkalmazzák.

A járulékcsökkentés külföldön bevált

A közgazdász egyetemi tanár az [origo]-nak elmondta: a járulékcsökkentő módszer más országokban már bevált. Szlovákiában 2001 és 2004 között például 18,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta, 2005 novemberére viszont 16 százalékra esett a járulékcsökkentés után, és Spanyolországban, valamint az Egyesült Államokban, a Reagen-korszakban is hasonlóak voltak a tapasztalatok.

Csaba László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy azokban az országokban, ahol sikerült lejjebb szorítani a munkanélküliségi mutatókat, nem egyetlen eszköznek köszönhető a változás: Írországban például liberalizálták a munkaerőpiacot, Dániában pedig növelték az állami beavatkozást. A szakértő szerint Magyarországon is szükség lenne további, kiegészítő lépésekre: többek között vissza kellene fogni a munkaerőpiac "kifehérítését", mert az is a foglalkoztatás ellenében hat.

Janecskó Kata