Magyarországon sem kapnak tartózkodási engedélyt az emberkereskedelem áldozatai, ideiglenes tartózkodási engedély, humanitárius alapon adható - tudta meg az [origo] Tóth Györgyitől, a Nők A Nőkért Együtt Az Erőszak Ellen (NANE) nőkereskedelemmel foglalkozó munkatársától. "A szervezett bűnözés elleni törvényben van egy rész, amely az emberkereskedelemre vonatkozik" - mondta, hozzátéve, hogy ennek alkalmazása szerinte nem megfelelő.
Tóth Györgyi úgy véli nagyon hiányoznak a jelenségről készített felmérések - ezek hiányában nem lehet képet alkotni a hazai nőkereskedelemről - és a külföldről idehurcolt prostituáltakkal kapcsolatba kerülő hatóságok munkatársainak, például az igazságszolgáltatásban, rendőrségen dolgozóknak az átfogó képzése. Utóbbira Tóth szerint egyszer volt példa Magyarországon. Ezek hiányában az előítéletek nagyon erősek, például sokszor nem hisznek az áldozatoknak - mondta. "Olyan nőkről van szó, akik szexuális erőszak áldozatai, prostitúcióra kényszerítik őket, ráadásul külföldiek, ezért nagyon sok előitélet érinti őket, és jellemző az is, hogy sokszor az áldozatokat hibáztatják" - magyarázta.
"Az erőszak és a kizsákmányolás a virtuális szexszel is megvalósul, főként a kapcsolatépítést könnyítik meg az új kommunikációs technikák a kerítők és a kuncsaftok között" - mondta Tóth Györgyi. A virtuális szex egyébként szerinte inkább a gyermekpornográfiában játszik kiemelt szerepet.
A nőkereskedelem hazai helyzetéről nem lehet biztosat tudni, egyáltalán nincsenek ugyanis felmérések, és Nyugat-Európában is csak becslések vannak - mondta a NANE munkatársa.
Magyarország korábban az emberkereskedelmet tekintve forrás- és tranzitország volt, vagyis hazánkon keresztül, vagy innen vittek fiatal nőket nyugatra az emberkereskedők. Amiatt, hogy gazdaságilag egyre közelebb állunk Nyugat-Európához és csatlakoztunk az EU-hoz, egyre valószínűbb, hogy lassan Magyarország is célországgá válik, és itt is kialakulnak a nemzetközi emberkereskedelem és a prostitúció helyi piacai.
Az emberkereskedelmi ügyekben itthon illetékes a Belügyminisztérium, ahol van is egy emberkereskedelemmel foglalkozó csoport, ezen kívül érintett a Külügyminisztérium és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) is. Az [origo] megkereste ezeket a tárcákat, de egyelőre nem érkezett reagálás, és Gurmai Zita nőügyekkel is foglalkozó európai parlamenti képviselő szintén későbbre ígért választ.
Wirth Zsuzsanna