Újabb gyereken végezhetnek élődonoros műtétet

A nemzetközi kapcsolatok erősítésével próbál javítani a kormány a hazai szervátültetések helyzetén - közölte az egészségügyi miniszter, miután találkozott Járay Jenővel, a hétfőn elhunyt májbeteg kislányt operáló orvoscsoport vezetőjével. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy az elmúlt órákban egy újabb kisgyerek került fel a sürgősségi listára, és az ő esetében is vizsgálják az élődonoros műtét lehetőségét. Az ilyen beavatkozás nyugati országokban már bevett gyakorlatnak számít.

A szakértők gyakran hangoztatják azt is, hogy a szükségesnél jóval kevesebb szervátültetést hajtanak végre Magyarországon. Dr. Horváth Örs, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikájának igazgatója szerint "a várólistán levő májbetegek harminc százaléka egy év alatt meghal, mert nem kapnak idejében új szervet. Májzsugorban is nagyon sokan meghalnak olyanok, akik nem is kerültek fel a várólistákra" - mutatott rá Horváth. A transzplantációk anyagi és személyi feltételei ugyanis adottak akkor is, ha a beavatkozások nagyon drágák.

Magyarországon vese-, máj-, szív- és hasnyálmirigy-átültetést végeznek. Akinek új tüdőre van szüksége, annak már Bécsbe kell mennie. A költséges beavatkozásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozza. A szervek agyhalottakból vagy élő donorból kerülhetnek beültetésre, utóbbi azonban még rendkívül ritka Magyarországon, míg nyugaton gyakran végeznek élődonoros átültetéseket.

Az elhunyt szerveit sokszor a rokonok kérésére nem veszik ki

Ha valamelyik kórházban egy beteg az agyhalál állapotába kerül, és állapota visszafordíthatatlannak tekinthető, szóba jön a szervadományozás lehetősége. Ha a beteg életében nem tiltakozott ez ellen, lehetőség nyílik arra, hogy egészséges szerveivel más emberek életét mentsék meg. A hozzátartozóknak elvileg nincs lehetőségük, hogy tiltakozzanak az elhunyt szerveinek felhasználása ellen. Ennek ellenére sokszor mégis nagy a rokonok visszatartó ereje, a működőképes szerveket az orvosok gyakran kegyeleti okokból, a hozzátartozók kérésére nem veszik ki.

"Érthető, ha a családból szélsőséges reakciókat vált ki a családtagjuk halála, ilyenkor nem a racionalitás dönt, és gyakran tiltakoznak, fenyegetőznek" - magyarázta az [origo] kérdésére dr. Horváth Örs, hozzátéve, hogy "az orvos pedig nem szívesen vállal konfliktust a családdal". Ha az osztályon a családtagok ott vannak, az orvosoknak meg kell mondani, hogy az elhunyt szerveit fel szeretnék használni.

"A magyar lakosság egészségi állapota is katasztrofális" - mondták szakértők korábban az [origo]-nak. Az egészségtelen életmód miatt a legtöbb elhunyt szervei nem használhatók fel. Egy agyhalott gondozása ráadásul - hogy olyan állapotban maradjon, hogy kivehessék a szerveit - közel egy napra leköt egy orvost és egy ápolót, így ez a tényező is csökkenti az átültethető szervek számát.

Átültetés élő donorból

Élő donorok a magyarországi jogszabályok szerint csak közeli hozzátartozók lehetnek - így szeretnék elkerülni a szigorúan tiltott szervkereskedelem lehetőségét a rendszer kitalálói. A közeli hozzátartozó lehet házatárs is, a lényeg, hogy kizárható legyen, hogy pénzért történik a szervadományozás. Kétes esetekben külön etikai bizottság dönt arról, hogy engedélyezi-e a szerv adományozását - mondta Horváth Örs, aki szerint az élődonoros májátültetések - amelyet a négyéves kislányon végeztek először Magyarországon - más országokban gyakoriak, évente százával végeznek ilyen beavatkozásokat.

Élő donorból történő szervátültetés elsősorban veseátültetésnél jön szóba. Ám még családon belüli donor is ritkán jelentkezik. Az okok között szerepelhet, hogy a donor fél a műtét kockázatától és attól, hogy az átültetés miatt sokáig nem tud dolgozni. A szakemberek szerint sok beteg nem is tud róla, hogy családtagja segíthetne rajta. Az élő donorból történő átültetésnek pedig vannak előnyei, a beültetett vese túlélési esélye például kétszer akkora, ha élő emberből származik, mint ha halottból. Ennek az az oka, hogy ilyenkor az átültetendő szerv jóval rövidebb időre kerül ki a vérkeringésből, hiszen az élő donorból történő átültetés esetén csak átviszik egyik műtőből a másikba.