Kevés a szervátültetés Magyarországon

Megbeszélést tart kedden az egészségügyi miniszter a SOTE Transzplantációs Klinika és a Hungarotransplant Kht. vezetőivel a magyarországi szervátültetések helyzetéről. A találkozóra azután kerül sor, hogy hétfő este meghalt az a négyéves kislány, aki vasárnap új májat kapott, és akin korábban végrehajtották az első magyarországi élődonoros májátültetést. A tragikus eset kapcsán ismét ráirányult a figyelem arra, amit szakemberek már régóta mondanak: a szükségesnél jóval kevesebb szervátültetést hajtanak végre Magyarországon.

Magyarországon vese-, máj-, szív- és hasnyálmirigy-átültetést végeznek. Akinek új tüdőre van szüksége, annak már Bécsbe kell mennie. Cserében szervet kapnak tőlünk az osztrákok. "2005-ben nyolc magyar betegen hajtottak végre tüdőátültetést Bécsben, míg idehaza 23 tüdőkivétel történt. - mondta az [origo]-nak Szederkényi Edit, a Magyar Transzplantációs Társaság főtitkára. Májtranszplantációs operációt gyermekeken Rebeka előtt csak Hamburgban végeztek, a hasnyálmirigy szigetsejtek izolálása, majd visszaültetése pedig ma is egy genfi labor segítségével történik, noha Szegeden is megvan rá az infrastruktúra, csak a működtetésére nincs pénz" - fűzte hozzá a főtitkár, aki szerint szervátültetés finanszírozási okoból még nem maradt el. A rendkívül költséges beavatkozásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) téríti.

Ha valamelyik kórházban egy beteg az agyhalál állapotába kerül, és állapota visszafordíthatatlannak tekinthető, szóba jön a szervadományozás lehetősége. Ha a beteg életében nem tiltakozott ez ellen, lehetőség nyílik arra, hogy egészséges szerveivel más emberek életét mentsék meg. Vagyis Magyarországon, aki nem tölt ki tiltakozó nyilatkozatot háziorvosánál az ellen, hogy szerveit halála után eltávolítsák testéből, annak a beleegyezését kell feltételezni. A hozzátartozóknak így elvileg nincs lehetőségük, hogy tiltakozzanak az elhunyt szerveinek felhasználása ellen. Ennek ellenére sokszor mégis nagy a rokonok visszatartó ereje, a működőképes szerveket az orvosok gyakran kegyeleti okokból, a hozzátartozók kérésére nem veszik ki.

"A családból érthető, ha szélsőséges reakciókat vált ki a családtagjuk halála, ilyenkor nem a racionalitás dönt, és gyakran tiltakoznak, fenyegetőznek" - magyarázta az [origo] kérdésére dr. Horváth Örs, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikájának igazgatója, hozzátéve, hogy "az orvos pedig nem szívesen vállal konfliktust a családdal". Ha az osztályon a családtagok ott vannak, az orvosoknak meg kell mondani, hogy az elhunyt szerveit fel szeretnék használni.

A magyarországi rendszer etikai problémákat is felvet. "Sok ember azért nem tiltakozik szervei kivétele ellen, mert nem ismeri az idevonatkozó törvényt, és nem tudja, hogy tiltakoznia kell, mert enélkül potenciális szervdonor. Ez a rendszer tehát főleg az iskolázatlanabb, kevésbé tájékozott állampolgárokkal szemben diszkriminatív, akiknél nagyobb valószínűséggel fordul elő, hogy így akaratuk ellenére szervdonorrá válnak" - olvasható a Hungarotransplant Kht. honlapján. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a holttest működőképes szerveinek kötelező eltávolítása évente sok száz emberéletet menthet meg.

2000-ben II. János Pál pápa részt vett és felszólalt a római Transzplantációs Világkongresszuson, ahol a szervadományozást a világ legcsodálatosabb ajándékának nevezte, amit csak ember adhat, és a tettes Jézus önfeláldozásához hasonlította.

Kevés a beültethető szerv

A szakértők gyakran hangoztatják, hogy a szükségesnél jóval kevesebb szervátültetést hajtanak végre Magyarországon. Horváth Örs szerint mindenképpen szükség van termékeny vitákra a hazai szervátültetésekről, mert sokkal több beültethető szervre lenne szükség. "A várólistán levő májbetegek harminc százaléka egy év alatt meghal, mert nem kapnak időben új szervet. Májzsugorban is nagyon sokan meghalnak olyanok, akik nem is kerültek fel a várólistákra" - mutatott rá Horváth. A transzplantációk anyagi és személyi feltételei ugyanis adottak akkor is, ha a beavatkozások nagyon drágák. "A beavatkozás után viszont a már egészséges ember dolgozni tud, így az átültetések társadalmi haszna is nagyon nagy" - mondta a klinika igazgatója.

"A magyar lakosság egészségi állapota katasztrofális" - mondta korábban az [origo]-nak Fehérvári Imre, a Budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika adjunktusa. Szerinte az egészségtelen életmód miatt a legtöbb elhunyt szervei nem használhatók fel. Tipikus példaként említette, hogy még a fiatalon elhunytak szíve is sokszor olyan rossz állapotban van, hogy nem ültethető be másnak. Hasonlók a tapasztalatok a tüdő esetében is. A májdonációt pedig sokszor az akadályozza, hogy rengeteg az egészségtelen, úgynevezett zsírmáj.

A veseátültetésekkel már jobb a helyzet: a megszabott éves keret (300) nagyjából lefedi az igényeket - állította az adjunktus. "Veséből lassan elérjük a plafont. Nem keletkezik sokkal több vesebeteg, mint ahány átültetés van" - fogalmazott. A betegek képviselői szerint ugyanakkor közel ezren várnak veseátültetésre, így szerintük ötven-hatvan százalékkal több átültetésre lenne szükség.

Egy agyhalott gondozása ráadásul - hogy olyan állapotban maradjon, hogy kivehessék a szerveit - közel egy napra leköt egy orvost és egy ápolót, így ez a tényező is csökkenti az átültethető szervek számát.

Átültetés élő donorból

Élő donorok a magyarországi jogszabályok szerint csak közeli hozzátartozók lehetnek - így szeretnék elkerülni a szigorúan tiltott szervkereskedelem lehetőségét a rendszer kitalálói. A közeli hozzátartozó lehet házatárs is, a lényeg, hogy kizárható legyen, hogy pénzért történik a szervadományozás. Kétes esetekben külön etikai bizottság dönt arról, hogy engedélyezi-e a szerv adományozását - mondta Horváth Örs.

Élő donorból történő szervátültetés elsősorban veseátültetésnél jön szóba. Ám még családon belüli donor is ritkán jelentkezik. Az okok között szerepelhet, hogy a donor fél a műtét kockázatától és attól, hogy az átültetés miatt sokáig nem tud dolgozni. A szakemberek szerint sok beteg nem is tud róla, hogy családtagja segíthetne rajta. Az élő donorból történő átültetésnek pedig vannak előnyei, a beültetett vese túlélési esélye például kétszer akkora, ha élő emberből származik, mint ha halottból. Ennek az az oka, hogy ilyenkor az átültetendő szerv jóval rövidebb időre kerül ki a vérkeringésből, hiszen az élő donorból történő átültetés esetén csak átviszik egyik műtőből a másikba.

Horváth elmondta: az élődonoros májátültetések - amelyet a négyéves kislányon végeztek először Magyarországon - más országokban gyakoriak, évente százával végeznek ilyen beavatkozásokat. Ezzel együtt szerinte is nagy teljesítménybravúrnak számít a hazai orvoscsapat által a kislányon végzett műtét. A szakma az esetből akkor tudja majd levonni a tanulságot, ha kiderül, hogy mi okozta a kislány alapbetegségét - vélte Horváth. Ezért fontos, hogy a patológiai intézetek minden anyagot, mintát eltesznek, hogy később is vizsgálhassák a történteket - mondta, hozzátéve, hogy bizonyos vírusokat nem lehet sokáig tárolni, ezért nem biztos, hogy sokáig kimutathatók lesznek. Azt ugyanis mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy mi okozta a kislány akut májelégtelenségét, amellyel decemberben kórházba került.

Nemzetközi donorhálózat

A hétfőn elhunyt kislány második alkalommal az Eurotransplant nevű, nemzetközi szervdonorhálózatból kapott beültethető májat. A hálózatnak Magyarország nem tagja. Ennek oka Horváth Örs szerint az, hogy a hálózatba való belépés nagyon sokba kerül, bár kétségtelenül számos előnye van a csatlakozásnak. A szakmán belül ráadásul sokan különféle okokból ellenzik is a csatlakozást az Eurotransplanthoz - tette hozzá a klinikaigazgató.