Ősöreg alkotmánysértések a parlamentben

A parlamenti képviselők nem sietik el az alkotmánysértő helyzetek megoldását. Jelenleg hét olyan ügy van, amelyről az Országgyűlés annak ellenére nem hozott jogszabályt, hogy az Alkotmánybíróság előírta számára a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetését. Igaz, a törvényhozók nyugodtan tehetik ezt, ugyanis semmilyen szankció nem fenyegeti őket. A legrégebbi elmaradásuk már 13 éves.

Másfél éve még tizenhárom mulasztásos alkotmánysértést tartottak nyilván. A parlament a közelmúltban aztán egyetlen aktussal többet is rendezett: a választási törvények módosításával megoldották a külképviseleteken történő voksolás és a jogorvoslatok szabályaival, az időközi választás kitűzésének határidejével, a politikai hirdetések elutasítása elleni jogorvoslattal és a népszavazás jogorvoslati határidejével kapcsolatos alkotmányossági problémákat. Így az Országggyűlés adósságainak száma hétre csökkent.

A legrégebbi elmaradás elmúlt 13 éves: már 1992-ben meg kellett volna oldani a kisebbségek parlamenti képviseletét, miután az alkotmány szerint az etnikai kisebbségek államalkotó tényezők. Az eltelt időben egyszer sem sikerült azonban a pártoknak olyan konszenzust kialakítaniuk, amely a választói rendszer és az Országgyűlés szerkezetének egyidejű átalakításával lehetővé tette volna, hogy a hazai kisebbségek részesei lehessenek a törvényhozásnak. Bár a választási rendszer átalakításáról és a kisebb parlamentről épp nemrég kezdték meg a frakciók az egyeztetést, a kisebbségek képviselete nem került fel ezek napirendjére, ahogy kimaradt a kisebbségi törvény nemrégiben elfogadott módosításából is.

1997 óta húzódó adóssága az Országgyűlésnek az 1947-es párizsi békeszerződéssel kapcsolatos mulasztás. A szerződés értelmében ugyanis a magyar kormány kötelessége gondoskodni azok kártalanításáról, akiknek tulajdonát a szövetséges hatalmak külföldön lefoglalták és nem adták vissza. Az ehhez szükséges jogszabály megalkotásával azonban azóta is adós a parlament. A kárpótlás elmaradása miatt már az ombudsmani hivatalt is megjárták a panaszosok, a nemzetközi és a belső jog összehangolását is követelő törvényről azonban már most tudható, hogy belátható időn belül továbbra sem hozzák tető alá. Az alkotmányügyi bizottság mentségképpen a következő indoklással egészítette ki ennél a pontnál a mulasztásokat összegző lajstromát: "Az érintett érdekképviseleti szervekkel folytatott egyeztetések mindeddig nem vezettek eredményre."

Szintén a második világháborúhoz és az azt követő időszakhoz kötődik egy másik mulasztásos alkotmánysértés is. 2003-ban ugyanis az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a parlament nem rendelkezett a Csehszlovákiából áttelepített magyar nemzetiségű személyek 50 hektárnál kisebb földterülete után járó kárpótlásról. A határidő ebben az esetben 2004. június 30. volt.

A legtöbb, szám szerint három alkotmányos mulasztás éppen az Országgyűléssel kapcsolatos. A házszabályban rendezni kellene a frakcióalakítás szabályait, miután a korábbi, 15 fős létszámhatárt az Alkotmánybíróság megszüntette, mert a MIÉP-nek, bár 1998-ban bejutott a parlamentbe, csak 14 képviselője volt. A Fidesz-kormány idején bevezetett háromhetes ülésezés kapcsán az ülésezési rend szabályainak megalkotását írta elő a testület - eddig erre sem került sor. A vizsgálóbizottságok jogállását pedig tavaly márciusig kellett volna rendezni. Több képviselő is előállt javaslataival, ám ezeket lesöpörték az asztalról. Az utóbbi években egyre látványosabb jelei vannak annak, hogy már megalakulásukkor kudarcra vannak ítélve a vizsgálóbizottságok: egyre gyakoribb, hogy az ellenzék nem vesz részt a munkában, hogy a meghívottak nem hajlandók elmenni a meghallgatásra, jelentés vagy nem is készül, vagy rögtön két, egy ellenzéki és egy kormánypárti változat is.

Egy esetben még javíthat a parlament: a demográfiai változások miatt kialakult választókerületi aránytalanságok megszüntetésére 2007 végéig kapott haladékot a törvényhozás. A késlekedés egyébként semmilyen szankciót nem von maga után.

Kolláth György alkotmányjogász szerint a mulasztásos alkotmánysértések még sok évig megmaradnak. A kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban Kolláth azt mondta: "Tizenhárom törvényben elismert kisebbség van, a két-háromezres ruszin vagy ukrán kisebbségtől a 600-700 ezres cigányságig. Ha mindegyikük egy képviselőt küldhetne a parlamentbe, az egyenlőtlen lenne. Emellett az Országgyűlés egykamarás, így a kisebbségek teljesen felborítanák a parlamenti matematikát."

A házszabállyal összefüggő mulasztásos alkotmánysértések is maradnak egyelőre: a mindenkori kormányoldal érdekei ütköznek a mindenkori ellenzék érdekeivel, így ezek nem jogi, hanem politikai problémák - tette hozzá az alkotmányjogász. Szerinte a kitelepítettek kárpótlása érzékeny gazdasági kérdés, ráadásul teljes jóvátételre nincsen pénz, úgyhogy egyelőre valószínűleg ez a mulasztás is marad. "Ezek betokosodott politikai és közgazdasági problémák" - összegezte a helyzetet Kolláth György.

Nagy Szilvia