A bővítés és a terrorizmus kötötte le az EU-t 2004-ben

Az Európai Unió (EU) 2004-es tevékenységét elsősorban a terrorizmus elleni küzdelem határozta meg. Kötelezővé tették például az ujjlenyomatos útleveleket, és elfogadtak egy akciótervet, mely szerint a tagállamoknak fel kell készülniük egy esetleges terrortámadásra és annak következményeire. Az EU-integráció helyzetéről szóló éves jelentés foglalkozik azzal is, mi vár ránk a jövőben: az útlevélellenőrzések megszüntetését 2007 végére, gyors vasúti közlekedést Bécs és Budapest között 2010 utánra ígérnek.

2005-től a vízumok, a menekültügy, a bevándorlás kérdésében a Bizottság kizárólagos javaslattételi joga mellett az együttdöntési eljárás alkalmazásával, a Tanácsban a tagállamok minősített többséggel hozzák meg a döntéseket. "2004 folyamán egyelőre sikerrel akadályoztuk meg annak az év elején benyújtott francia tanácsi határozattervezetnek az elfogadását, amely az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépésre és a vízumokkal való visszaélés megelőzésére hivatkozva a külső határok átlépéséhez, illetve a schengeni vízum kiadásához szükséges anyagi fedezet összegének - eddig nemzeti hatáskörben lévő - meghatározását vonná közösségi hatáskörbe" - tartalmazza az Országgyűlés előtt lévő jelentés. A franciák tervezete szerint a tagállamoknak az anyagi fedezet napi összegét 40 és 60 euró (10 ezer és 15 ezer forint) között kellene meghatározniuk harmadik országok beutazni kívánó állampolgárai számára, ez az összeg azonban sokszorosa a magyar jogszabályban szereplő beutazásonkénti 1000 forintnak.

A jelentés kitér arra az új rendeletre is, amely előírja, hogy a jövőben digitális fényképet és ujjlenyomatot tartalmazó chippel kell ellátni az útleveleket. Nem tér ki viszont arra, hogy ezt a javaslatot nagy vita után fogadták el, illetve hogy minderre azért volt elsősorban szükség, mert az Egyesült Államok megkövetelte a biometrikus azonosítóval rendelkező útleveleket, ellenkező esetben az eddig vízummentességet élvező EU-állampolgároknak is vízumot kellett volna igényelniük. A digitális fényképet 2006-tól, az ujjlenyomatot 2008-tól kell beépíteni az útlevelekbe. Ennek bevezetése körülbelül 10 milliárd forintjába kerül a magyar költségvetésnek.

2006. január 1-ig kell a nemzeti jogba átültetniük a tagországoknak azt az irányelvet, mely szerint a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítés jár, függetlenül attól, hogy az EU-n belül hol történt az eset. 2005. március 1-jén lépett életbe az a rendelet, amely kimondja, hogy a szülőknek egyenlő joguk van a gyerekfelügyelethez, függetlenül attól, hogy melyik tagországban élnek. Rögzítette emellett azt is, hogy ha az egyik szülő másik tagországba vinné át a gyermeket, akkor a bíróságnak kötelessége elrendelni, hogy a kiskorút eredeti lakhelyére vigyék vissza, kivéve, ha a gyermeket ott bántalmazták.