Pecsételőnek sem veszik fel az értelmi sérülteket

Az értelmi fogyatékosok társadalmi elkülönülése jelenleg szinte törvényszerű - állapította meg egy európai felmérés. Magyarországon még az enyhén értelmi sérülteket is inkább speciális iskolában oktatják és a későbbi munkahelyen sem egészségesekkel dolgoznak együtt. Már, ha egyáltalán van munkájuk.

A felmérés szerint a legtöbb többségi iskolának nincs elég gyógypedagógusa, és a tanári kar zöme sincs felkészülve a sérült gyerekek integrálására. És bár a közoktatási törvény kifejezetten tiltja a megkülönböztetést, a gyakorlatban a tárgyi és személyi feltételek hiányára hivatkozva szokták elutasítani a sérült gyerekek felvételét. A magyar speciális iskolákban nyújtott oktatás színvonala, a jelentés szerint elfogadható, helyenként kiváló. De az elkülönített környezet a diákok társadalmi kirekesztettségéhez vezet.

Egy csepeli iskola igazgatóhelyettese megkeresésünkre elmondta: náluk egyetlen enyhe értelmi fogyatékos gyerek sincs és a kerület többi, normál iskolájában sem tud értelmi sérült gyerekekről, mert az oktatásukat, tudomása szerint az erre alkalmas, kerületi speciális iskolákban oldják meg. Az országjelentés szakértői javasolják, hogy erősítsék meg a területi módszertani intézményeket, hogy azok megfelelő támogatást tudjanak nyújtani a többségi iskoláknak az integrált oktatáshoz. Emellett a tanárok gyógypedagógiai továbbképzésére is több energiát kellene fordítani.

Ki az életbe

A felmérés szerint kritikus helyzetben vannak azok az értelmi fogyatékosok, akik befejezik az iskolát és szeretnének munkát vállalni. Hiányzik a képzésükből a szakmai gyakorlat, ezért munkahelyi tapasztalatuk sincs. A készségfejlesztő speciális szakiskolákban szerzett bizonyítványt nem igazán ismerik el a nyílt munkaerőpiacon. A már említett lány, Viktória a rákospalotai Száraznád utcai Speciális Általános- és Szakiskolában akár kerékpárszerelőnek, gyógynövénykertésznek vagy virágkötőnek is tanulhatott volna - szerinte akkor sem talált volna könnyebben állást. Akinek van is munkája, inkább szakmai képesítést nem igénylő, betanított munkát végez. Az EUMAP-jelentés szerint mindenképp több államilag támogatott programra lenne szükség, amely átsegítené őket az iskolából a munkahelyre és az iskolákat is a tanítványok sorsának követésére serkentené. Magyarországon az értelmi fogyatékosok alig tíz százaléka számít munkavállalónak, míg Nyugat-Európában ez az arány negyven százalék körüli.

Viktóriát a jelentés elkészítésében közreműködő magyar partner, a speciális állásközvetítőként is funkcionáló Salva Vita Alapítvány segítette munkához. Ez a szervezet honosította meg Magyarországon a Nyugat-Európában már 20 éve létező Támogatott Foglalkoztatás-programot, amely eddig több mint 150 embert készített fel a nyílt munkaerőpiaci munkavállalásra és keresett egyénre szabott állást. Az országjelentés többek között javasolja, hogy a kormány teremtse meg a Támogatott Foglalkoztatás részleges állami finanszírozásának jogszabályi kereteit és vizsgálja meg, hogy a közszféra különböző szintjein, milyen munkalehetőségek vannak az értelmi fogyatékosok számára.

Aki képes munkát vállalni, leginkább védett munkahelyen (szociális foglalkoztatók, célszervezetek) helyezkedik el, nagyon alacsony fizetésért. A szociális foglalkoztatókat az önkormányzat tartja fent, nem túl változatos munkalehetőséget kínálva, mint pl. textíliák és papíráruk előállítása.

Pozitív változások

A 2002-2003-as adatfelvétel óta, az érintett minisztériumok képviselői szerint néhány dolog előnyére változott. Friss Péter, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője utalt például a közoktatási törvény decemberi módosítására, amely a tankötelezettséget minden gyerekre kiterjesztette, így megszűnt az "oktatható" és a "képezhető" közötti különbségtétel. A fogyatékosság mértékét vizsgáló szakértői rehabilitációs bizottságokban is egységesebb lett a felmérés.

Míg a 2002-2003-as tanévben mindössze 2600 értelmi fogyatékos gyermek járt "többségi" iskolába, Friss szerint az arány azóta jelentősen javult: 2005-ben 4650-en tanultak normál iskolában, és a 32 ezerhez képest kilencszázzal kevesebben jártak speciális tantervű iskolába. A minisztérium két, most folyó programban a normál iskolák és a gyógypedagógiai szakértelmmel rendelkező intézmények együttműködésére 300 millió forintot, a sajátos nevelésű tanulók iskolai integrációjára pedig 700 milliót különített el. A pályázaton konzorciumban jelentkezhettek a gyógypedagógiai centrumok az iskolákkal. A támogatott képzési programok között pedig olyan is van, amely a tanárok gyógypedagógiai továbbképzéséhez szükséges trénerek képzéséről rendelkezik.

Somodi Istvánné, a munkaügyi minisztérium főosztályvezetője az [origo]-nak elmondta: augusztusban a kormány módosította a megváltozott képességűek foglalkoztatásához nyújtható támogatások rendszerét. A munkabértámogatás már nincs a foglalkoztatottak számához kötve és a vállalkozók mellett, már civil szervezetek és alapítványok is pályázhatnak rá. A kifizetést fokozatosan - 2007. júliusától teljes körűen - a munkahelyek akkreditációjához kötik. Vagyis akár "védett", akár "többségi" munkahelyről van szó, a munkáltatónak bizonyos infrastrukturális és személyi-szakmai feltételnek kell megfelelnie, ha az értelmi fogyatékos (vagy más megváltozott munkaképességű) munkavállalója után támogatást szeretne kapni. A munkáltatók ezentúl támogatást nyerhetnek olyan piaci szolgáltatás megvásárlására (pl munkahelyi segítő személy alkalmazása), amely megkönnyíti például az értelmi sérültek munkába állítását.

Bogár Zsolt