Táviratok helyett tájékoztató

"Tájékoztatót" adott ki a magyar-amerikai kapcsolatok 2001-2002. évi alakulásáról a Külügyminisztérium. A szokatlan műfajú minisztériumi közlemény az Orbán-kormány Amerika-politikáját teszi kritika tárgyává.

Az elemzés hátterében Gyurcsány Ferenc október 17-i nagy vihart kavart, egyesült államokbeli útjáról szóló parlamenti beszámolója áll, melyben a kormányfő utalt arra, hogy George Bush neheztel a Fideszre azért, mert 2001. szeptember 11-e után nem határolta el magát Csurka István nyilatkozatától, aki szerint az USA megérdemelte a terrorista támadást.

A bejelentést elhúzódó pengeváltás követte a vezető kormány- és ellenzéki párt prominensei között. A Fidesz szóvá tette, hogy Gyurcsány árulkodott Bushnak. Mire a miniszterelnök úgy pontosított, hogy az amerikai elnök kérdezett a magyar belpolitikai helyzetről.

Gyurcsány a későbbiekben arra kérte Orbánt, hadd hozza nyilvánosságra azokat a titkos táviratokat, melyek "amerikai kormányzati tényezők" vélekedését tolmácsolták a hazai külügyi vezetésnek. A Fidesz ebben nem kívánt közreműködni, és a titkosítás feloldását rábízta a kormányra mint titokgazdára.

A szocialisták a patthelyzetet úgy próbálták feloldani, hogy a kérdést a parlament külügyi bizottsága elé vitték. A Külügyminisztérium ígéretet tett arra, hogy a bizottság tagjai betekintést nyerhetnek a titkos levelezésbe, és jelentést is kapnak annak tartalmáról.

Ehhez képest kedd délután egy kritikus hangú "tájékoztató" jelent meg a Külügyminisztérium honlapján az Orbán-kormány 2001-2002-es Amerika-politikájáról, melyben valóban szó esik az inkriminált táviratról, melyet Jeszenszky Géza, az akkori amerikai magyar nagykövet jegyzett.

Az írás az ügyet teljesen elemeli eredeti kontextusából. Vagyis hogy ki mit mondott a Gyurcsány-Bush találkozón. A "tájékoztató" először az USA külpolitikájában szeptember 11-e után végbement hangsúlyeltolódást és a magyar-amerikai kapcsolatok korábbi rendkívül kedvező megítélését rögzíti. Megállapítja, hogy az amerikai adminisztráció első számú külpolitikai prioritása a terrorizmus elleni küzdelem lett, és hogy a magyar kormányzat megítélése is mindinkább e küzdelemben való részvételtől függött.

Az elemzés szerint az Orbán-kormány csak részben a terrorizmussal kapcsolatos döntései 2001 végére odáig vezettek, hogy az amerikai-magyar kapcsolat "a korábbi sikersztori szintjéről a problematikus kategóriájába süllyedt".

"Magyarország több szempontból is kritika tárgyává vált" - áll a "tájékoztatóban", mely elsőként azt említi, hogy Orbán Viktor kormányfő nem határolódott el személyesen Csurka István akkori parlamenti megnyilvánulásától.

A szöveg idézi Jeszenszky távitatát, aki a Nemzetbiztonsági Tanácsból származó informátorára hagyatkozva azt írja: "A hiányzott (sic!) kormányfői megszólalás megerősítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások s konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, s ennek minden mást kész alárendelni."

A terrorizmus elleni harccal kapcsolatban az Orbán-kabinet szemére hányja, hogy más közép-európai szövetségeshez képest késéssel és csak egy kisebb kontingens delegálásával kapcsolódott be az Afganisztán elleni háborúba.

A "tájékoztató" szerint az is csökkentette az ország presztízsét, hogy 2001 nyarán felkerültünk a pénzmosás elleni küzdelmet koordináló nemzetközi szervezet feketelistájára, ahonnan csak a betétek anonimitásának megszüntetését követően töröltek minket.

A dokumentum a Gripen vadászgépek beszerzését is Orbán hatalmi szempontok vezérelte gondolkodásából vezeti le. Mert ha felelősen döntött volna, a NATO-ban használatos F-16-osok mellett kellett volna állást foglalnia.

A Bársony András politikai államtitkár által jegyzett összefoglaló szerint mindezek együttesen vezettek ahhoz, hogy Orbánt nem tekintették megbízható szövetségesnek és 2002 februárjában nem akarta fogadni őt az amerikai elnök. Magyarország megítélésének villámgyors javulásához kormányváltásra volt szükség - hangoztatja a szöveg, amire a Fidesz nevében Révész Máriusz reagált.

A szóvivő szerint Gyurcsány összevissza beszél. "Először azt próbálta bebizonyítani, hogy találkozójukon Bush elnök bírálta Orbán Viktort. Amikor kiderült, hogy ez nem igaz, az ország nyilvánossága előtt letagadta a parlamentben korábbi kijelentéseit." Révész úgy látja, az összeállítás "Gyurcsány szája íze szerint" készült, így nem is tekinthető hiteles dokumentumnak. Nem említi például Bush Orbánnak írt levelét, melyben az amerikai elnök megköszöni a terrorizmus elleni küzdelemben nyújtott "szilárd támogatást".