Maszk nélkül bonthatott csirkét a papagájkóros férfi

Az [origo]-nak nyilatkozó szentesiek szerint nem tartotta be az előírásokat az a helyi baromfiüzemben dolgozó férfi, aki papagájkórban halt meg október elején.  A szárnyasokról emberre átterjedő betegség csak azokat veszélyezteti, akik huzamosabb ideig vannak madarak közelében.  A kórt az esetek többségében tünetmentesen vészelik át a fertőzöttek. A megbetegedések miatt a szentesiek nem aggódnak, továbbra is esznek csirkehúst.

"Mire megfő a csirke, addigra biztosan megdöglik minden, ami benne van" - summázta az [origo]-nak a szentesiek papagájkórral kapcsolatos véleményét egy 40 év körüli nő. Az [origo] által megkérdezett helyiek többsége, annak ellenére is vásárol csirkét a 33 ezer lelket számláló Csongrád megyei városban, hogy a múlt héten, a helyi Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Rt. több dolgozóján is papagájkór-fertőzést mutattak ki.

A madarakra semmilyen veszélyt nem jelentő betegség, emberekre átterjedve, csak nagy ritkán okozhat halált. A szentesi baromfifeldolgozó három dolgozójánál október elején észleltek tüneteket: egy papagájkórban szenvedő, maroslelei férfi meghalt, két ugyancsak marosleli munkás viszont felépült a betegségből.

Az [origo] papagájkór után nyomozó riportereit több helyről is elzavarták. Nem kívántak munkatársainkkal szóba állni a szentesi polgármesteri hivatalban. A maroslelei polgármester pedig szobájából kiabálva adta tudtunkra, hogy nem ér rá nyilatkozni. A baromfifeldolgozóban, valamint a csirkebontó gyár "Jérce Mintabolt" nevet viselő üzletében sem beszéltek az [origo] tudósítóival.

A Szentes határában álló baromfifeldolgozó munkatársai viszont elmondták véleményüket. Határozottan állították: a Hungerit Rt. nemzetközi viszonylatban is jó nevű üzem, a védőfelszerelésre és a fertőtlenítésre vonatkozó előírásokra nagy figyelmet fordítanak. A gyár egy 50 év körüli munkatársa szerint azonban mindig vannak olyan alkalmazottak, akiket külön figyelmezetni kell a védőmaszk használatára. A munkások szerint valószínűleg ez okozhatta a halálesetet is. A maroslelei férfi nem tartotta be az előírásokat, és nem húzta fel a maszkot.

A hűtőkamrákban gyakori a megfázás, a legyengült immunrendszert pedig védőfelszerelés nélkül, könnyen megtámadja a betegség. A gyár mintabontjával szemben található edénybolt tulajdonosa szerint a férfi abban is hibázott, hogy miután megbetegedett nem fordult orvoshoz, hanem egyszerűen szabadságra ment.

"A fertőzéstől nem érdemes félni, papagájkór mindig volt, és mindig lesz is" - tette hozzá az üzem egyik alkalmazottja." Egy helyi hentes viszont azt is kizártnak tartotta, hogy a férfi papagájkorban halt volna meg. A hentes szerint, a betegség nem válogat, nem csak marosleleieket fertőz. "Ha papagájkór lett volna, azt elkapták volna a szentesi munkások is" - mondta a húsüzem munkatársa.

Az 1880-as évek óta ismert betegség onnan kapta a nevét, hogy elsőként a papagájtartók körében ütötte fel a fejét. A századfordulón, a papagájtartás meglehetősen divatos hobbinak számított, különösen az egyedül élő, idős nők körében. Náluk diagniosztázálták elsőként az influenzaszerű tüneteket produkáló betegséget. Az emberekre átterjedő kórt a megfertőzöttek többsége tünetmentesen vészeli át. Előfordul azonban, hogy a papagájkór influenzára emlékeztető tüneteket produkál, többek között magas lázat, valamint fej- és végtagfájdalmakat. Nagyon ritkán pedig halált is okozhat. A papagájkórnak semmi köze a madárinfluenzához. A betegség emberről emberre nem terjed.

A Csongrád megyei tisztifőorvos szerint, Magyarországon, évente körülbelül 100 megbetegedést észlelnek, halálos kimenetelű fertőzés utoljára a '70-es években volt hazánkban. Az orvosok szerint a fertőzés veszélye kizárólag akkor áll fenn, ha valaki madarat tart a lakásában, vagy ha baromfifeldolgozó üzemben dolgozik. Utóbbi esetben viszont védőmaszk használatával megakadályozható a megbetegedés.

Szabó András

Fotó: Fábián Évi