Szétcsapnának a bürokraták között

Bürokráciaellenes csomagot készít a Pénzügyminisztérium. Ehhez várja hónapok óta honlapján az állampolgárok ötleteit, észrevételeit. A legtöbben a köztisztviselők jelentős részének elbocsátását követelték, de a politikusokon is spórolnának, nagyon sokan csökkentenék a parlament létszámát, van, aki Csepelre költöztetné az összes minisztériumot. Mások az online ügyintézésben látják a megoldást, de olyan is akad, aki a párhuzamosan működő, lényegében ugyanazt a feladatot végző állami hivatalokat vonná össze. Van, aki jutalmazással tenné motiválttá az ügyintézőket.

Többen saját, a túlburjánzott bürokráciával kapcsolatos személyes élményüket osztották meg a minisztériummal.

"APEH-dolgozóként naponta szembesülök azzal, hogy megkövetelik a szigorú takarékosságot, ugyanakkor a jogalkotásnál mintha erről a szempontról elfelejtkeznének. Csak egy kis ízelítő: Az új szabályok szerint az elévülést, melyet eddig egy osztályok között körbejáró egyoldalas nyomtatvány és egy szintén egyoldalas belső bizonylat segítségével töröltünk (kizárólag a könyvelési osztályok ügyintézői), most határozattal kell törölni ( a könyvelési, végrehajtási, felszámolási osztályoknak). Ehhez kell egy könyvelésnek küldött megkeresés, egy válasz, egy hárompéldányos, általában kétoldalas határozat, tértivevényes postázás, elköltözött magánszemélyek, megszűnt cégek esetében minimum két postázás, ügygondnok-kijelölés, újabb postázgatás az ügygondnoknak, az ügygondnok lemondása, majd kitöltjük a belső bizonylatot. (az már csak hab a tortán, ha a jegyző nem rendeli ki az ügygondnokot). Tetemes a költségvonzat-növekedés" - hozott példát az adóhatóságra jellemző eljárásokról a hivatal egy dolgozója.

Olvashatunk az önkormányzatokra jellemző procedúráról is: "költségvetésben dolgozom, és azt hiszem, velem együtt sok kolléga 'kedvence' a kötelezettségvállalás nyilvántartása, ami feleslegesen, mérhetetlenül sok plusz munkát jelent számunkra. Egy beérkező számlát sokszor kell kézbe venni azért, hogy az utalástól a könyvelés minden fázisán keresztülvigyük és feldolgozzuk. A kötelezettségvállalás végső soron meg kell hogy egyezzen a módosított előirányzatokkal, tehát ugyanazt a dolgot többszörösen kell könyvelni, hogy a kettő egyezzen. Nyilvánvalóan az előirányzatokra, ha módosított, ha eredeti, a képviselő-testület kötelezettséget vállal, amikor elfogadja a költségvetési rendeletet, valamint dönt olyan feladat végrehajtásáról - és annak fedezet biztosításáról -, amit az eredeti rendelet nem tartalmazott. Akkor miért kell még külön nyilvántartani? Nem beszélve az 50 ezer forint alatti tételekről, ami ugyan nem tartozik a kötelezettségvállalási körbe, azonban év végén egy összegben mégis nyilvántartásba kell veni, mert akkor nincs meg a kötelező egyezőség."

Motiváltabbá tenné a hivatalnokokat egy másik fórumozó: "Én dolgoztam közigazgatási hivatalnál, és volt szerencsém a Magyar Nemzeti Banknál is. Mindkettő nonprofit szervezet. A különbség a motiváltság. Béremeléssel még nem lehet elérni a kívánt eredményt. Viszont ha az állami szektorban is mindenki kapná az alapfizetését és minden évben ki kellene tűzni a célt, ami az ügymenetet gyorsítaná, természetesen nem csak szöveg formájában, de teljesítményi mutatókkal, és ez alapján kapnák a jutalmat vagy prémiumot, és nem szimpátia alapján, rövid időn belül eredményeket lehetne elérni. Vajon merne-e egy ügyintéző modortalan lenni, ha a pénze múlna rajta?"

Az NKÖM is megkapta saját dolgozójától a bírálatot: "Elfogadhatatlannak tartom, hogy a kulturális minisztériumban, ahol dolgozom, a pénzügyi tervezést végzők, illetve a főosztályokon a pénzügyekkel foglalkozók jelentős része papíron dolgozik, az Excel használatával is bajban van, vagy ha használja is valamilyen szinten a számítógépet, azt plusz feladatnak tartja."

Egy hivatalnok is az online ügyintézés mellett érvelt: "Köztisztviselőként dolgozom egy helyi intézményben. Amit egy e-mailben ellehetne intézni, azért egy tucat papirt állítunk ki. Az SAP rendszert bevezették 2001-ben, ez azt jeleni, hogy 5-ször annyi melléklet kell, mint korábban. Ez mind idő és pénz .Igaz, országos hálózat vagyunk, de csak bizonyos helyekre és adatokhoz férünk hozzá, internetet csak külön engedéllyel használhatunk."

Az illetékhivatalok sem maradtak ki: "Az államigazgatásban dolgozom, egy megyei illetékhivatalban. Naponta találkozunk a legújabb 'állampolgár-pukkasztó' húzással, az eljárási illetékek kezelésének új rendjével. Nem tudom, ki találta ki, de annak fogalma sem volt, mennyi gondot és bosszúságot okozott az állampolgároknak, illetve az ügyfeleknek. Minden államigazgatással foglalkozó szervnek bankszámlát kellett nyitnia, azt felügyelni, ellenőrizni kell. Az ügyfeleknek ugyanúgy el kell mennie a postára, mint korábban, de eddig a bélyeget bárhová és bármikor felragaszthatta, most ügyszámmal ellátott csekket kell kérnie, azt be kell fizetnie a postán, majd vissza és be kell mutatnia a hivatalnak. Ezt csak a székhelyen teheti meg, megyei hatáskörű szerv esetén már ez önmagában is problémás. A hivatal az eljárási illeték befizetésének önálló ügyszámot nyit, amit elkülönítetten kezel. Kérés esetén tértivevényes ajánlott levélben is küld csekket a 2000 forintról. Figyeli, hogy befizették-e, ha az 5 nap eltelik, újabb tértivevényes felszólító levéllel fenyegetjük. Mindezt a 2000 forintért. Egyebekben az ügyintézés változatlan, az ügy érdemi elbírálásához az eljárási illeték befizetésének semmi köze. Az eljárási illeték postai befizetése és az ügyintézése több száz forintjába kerül az eljáró szervnek, a befolyt összeg állami számlára kerül, teljes összegben. Eddig a földhivatal portáján vagy az eljáró szervnél is meg lehetett venni a bélyeget, most körutat kell tenni: a hivatal és a posta között."

Hasonló történetet írt meg az állampolgár szemszögéből valaki: "Ellenőrizte- e valaki, hogy mit jelent egy igazoláskérés illetékbélyeg kivonása után az adózónak? Elöször ki tölti a kérelempapírt, utána átutalással kifizeti a 2000 forint illetéket, és az átutalást követően a bankkal készíttet egy igazolást, hogy a nevezett összeg oda, és akkor ment el ahova, és amikor kiállításra került az átutalási megbízás. Ezzel visszamegy az adózó. Ez csak akkor szép, ha mondjuk Sümegről kell Veszprémbe menni, és ezt az utat kétszer kell megtenni, mivel a bankszámlája mondjuk Sümegen van. Ebben az esetben mennyibe is kerül az a bizonyos nemleges igazolás? Mi van azzal az adózóval, akinek nem kötelező bankszámlát vezetnie?"

Többen a vámosokra panaszkodtak: "Egy éve folyik egy telephely engedélyezési kérelem elbírálása. Egyre újabb és újabb ötletekkel jönnek elő az ügyintézők. 20 hatóságtól és szolgáltatótól kell hozzájárulást kérni egy építési engedélyhez egy rendkívül egyszerű ügyben. Egy külterületen, közúttól távol eső helyen épülő 280 négyzetméteres tárolószín építéséről van szó. Miért kell a vízműtől, Matávtól, gázművektől, fűtéstechnikától, közlekedésfelügyelettől, közútkezelőtől, 15 szomszédos parcella tulajdonosától engedélyt kérni? A felsorolt szolgáltatók közül egyiknek sem fogjuk a szolgáltatását egyelőre igénybe venni, mivel nincs a környéken sem kiépített vezetékük."

Egy másik vállalkozó is problémásnak találta a vámosok eljárását. E szerint "harmadik országból irányuló passzív bérmunkáról volt szó. Az érték 200 ezer forint alatti. Ebből az országból szintén minimális értékben importálunk is. Egy évben 2-3 alkalommal érkezik áru. A VPOP hetekig több körben igyekezett az engedélyeztetést révbe vinni. Igazolások, bankgarancia (amit a banknak többszöri nekifutásra sikerült olyanná varázsolnia, ami megfelelt a VPOP-nak), meg minden, amit a törvény előír és nem ír elő. Rengeteg idő, és rengeteg pénz, amit hasznos munkával is eltölthetett volna több ember. Az ügy 2 hónapig húzódott, a behozott termék pedig egy egyszerű lakberendezési tárgy, amit többéves kapcsolatra való tekintettel egy távol-keleti országból hozunk be, a saját előállítású termékeink választékának bővítése céljából. Tehát még nem is jövedéki termék, amire oda kellene figyelni. A vámbiztosítékot már kétszeresen sikerült velünk kifizettetni."

A 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelét is túlbonyolítottnak vélte valaki. A jogszabály az uniós tagságunk előtt létezett technológiai alkalmazási engedély helyett bevezette az unióban használandó építőipari műszaki engedélyt (rövidítve ÉME-t), - 2003. december 31-i hatállyal megszüntette az engedélyeket korábban kibocsátó Országos Vízügyi Főigazgatóságot (az OVF-et), - de nem rendelkezett arról, hogy ennek hatósági jogkörét mely szervezet vegye át. A rendelet a kihirdetés után 60 nappal (2003. március 25-én) életbe lépett. E naptól az OVF megszűntéig eltelt több mint 9 hónap, és nem történt semmi, majd 2004. október közepéig újabb több mint 9 hónap, mire a környezetvédelmi miniszter megbízta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget e hatósági jogkörrel. Ugyanakkor létezik az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság is, amelyben a korábbi OVF-es szakemberek dolgoznak. Hónapok óta e két szervezet azon huzakodik, hogy a hatósági jogkör melyiküket illeti, és közben az érdemi munka nem halad előre. A minden szükséges információt tartalmazó dokumentációk régóta az ügyintézők kezében vannak, a szakmai elbírálás is régen megtörtént, de a folyamat formai okok miatt nem tud végigmenni - írta a fórumozó.

Egy másik hozzászóló egy APEH-tájékoztatóból idézte az alábbi mondatot, a túlbonyolított, érthetetlen eljárásra példaként: "Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás - kft., rt. - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján megszerzett, osztaléknak minősülő, de osztalékként meg nem adózott jövedelem összege (az ily módon szerzett vagyoni érték) az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján, ha a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt."

Komáromi Gergely