Távolmaradással segíti Sólyomot az SZDSZ

Az SZDSZ hétfő délelőtti frakcióülése után Kuncze Gábor pártelnök bejelentette: az SZDSZ képviselői nem vesznek részt a június 6-7-i elnökválasztáson. Ha az SZDSZ távol marad a szavazástól, az ellenzéki képviselők pedig fegyelmezetten szavaznak, akkor az MSZP-nek esélye sincs arra, hogy saját jelöltjét, Szili Katalint válassza köztársasági elnökké. Ennek ellenére az MSZP már jelezte, hogy kitartanak Szili jelölése mellett. A Fidesz Sólyom Lászlót jelöli.

Az ellenzék jelöltje az 1942-ben született Sólyom László alkotmányjogász, aki a rendszerváltás után nyolc évig volt az Alkotmánybíróság elnöke. Elsőként a Védegylet nevű környezetvédő szervezet kampányolt amellett, hogy Sólyom jelölt lehessen, ennek érdekében 110 ismert személyiséggel írattak alá támogató ívet. Az aláírók között voltak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is.

Sólyom László a pécsi egyetem jogi karán tanított, amikor elkezdett a nyolcvanas években politizálni. Több ellenzéki civil szervezetben is részt vett. Egyik alapítója volt az MDF-nek. A párt delegáltjaként részt vett a rendszerváltást biztosító törvények kidolgozásában, először az Ellenzéki Kerekasztal, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.

Még az első szabad választások előtt lemondott MDF-es tagságáról, és minden más posztjáról, mert 1989 novemberében alkotmánybíróvá választották. Rövid ideig a testület helyettes elnöke volt, majd 1990-től 1998-ig háromszor is az Alkotmánybíróság elnökévé választották. Utolsó alkotmánybírói mandátuma lejárta után egy évig a Kölni Egyetemen tanított. Tagja a Velencei Bizottságnak, amely az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogi tanácsadó testület.