Eger pincékkel, Miskolc ősemberrel lenne EU-főváros

A tizenegy jelentkezőből már csak hét magyar város vetélkedhet az Európa Kulturális Fővárosa címért. A kulturális miniszter hétfőn jelentette be, hogy Kaposvár, Veszprém, Székesfehérvár és Kecskemét az első körben elbuktak. A továbbjutók közül az egri, a pécsi és a miskolci pályázatokat szerette a legjobban a zsűri, de még négy másik város is esélyes, hogy 2010-ben sok látványosságot rendezzen.

Az eddigi legsikeresebb kulturális főváros Glasgow volt, amely 1990-ben kapta meg a címet. Több mint nyolcmillió látogató ment el a skót városba abban az évben, és húszezer új munkahely létesült a rendezvények kapcsán. Két éve az osztrák Graz volt Európa Kulturális Fővárosa. Grazba 2003-ban a korábbi éveknél 28 százalékkal több turista látogatott, és 22 millióan nézték meg a fesztivál honlapját, tudatosítva Európa-szerte, hogy van egy ilyen város is a világon.

Grazban több mint 12 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek a programokra, ezt nehéz lesz bármelyik magyar városnak is fölülmúlnia. Az EU a költségek körülbelül 1 százalékába száll be, a többit állami, önkormányzati és magánbefektetésekből kellett összeszedni.

Grazban három látványosság épült, ami örökre ott marad a városban: a város látképét uraló domb tetején lévő óratorony mellé felhúztak egy fekete ikertornyot, amely úgy néz ki, mintha árnyéka lenne az eredetinek. Egy modern kiállító terem is készült, de a legnagyobb különlegesség egy átlátszó mesterséges sziget, amit a várost átszelő Mura folyó közepére építettek. Emellett több ezer program várta az embereket a városban, ahol állandóan valami arra emlékezetett, hogy éppen különleges helyzet van. A városba vezető autópálya mentén hatalmas lila neonbetűk álltak, a LOVE szót formázva, a belvárosba szivacsheverőket raktak ki néhány napra, állandóan szólt a zene, és kiállítás követett technopartit, esténként pedig vetítettek a házak falaira.

Lille megadta a módját

Tavaly két városé lett a cím, az olasz Genova és a francia Lille osztoztak rajta. Előbbi a tengert és a hajózást választotta fő témának, utóbbi pedig azt üzeni, hogy a felszámolt ipartelepeket művészeti központokká kellene átalakítani. Lille még magasabbra tette a mércét, mint az osztrákok, mert a rendezvénysorozat költségvetése majdnem 20 milliárd forintnak megfelelő összeg volt.

2005-ben az írországi Cork a kulturális főváros, ahol mostanában indulnak be a főként zenei programok. A város példája azt mutatja, hogy szerényebb költségvetéssel is lehet kulturális fővárosnak lenni, a programok költségvetése itt alig több mint 3 milliárd forint.