Márciusban lesz államfő-jelölt

Márciusban nevezi meg az MSZP vezetősége, hogy kit akar köztársasági elnöknek, és áprilisban válhat hivatalossá az illető jelölése. Az új elnök júniusra tervezett megválasztásához az SZDSZ támogatása is kell majd. A szocialisták azt állítják, hogy még nem is gondolkoznak azon, hogy ki legyen az új államfő.

Göncz Árpád

Két köztársasági elnöke volt Magyarországnak a rendszerváltás óta. Göncz Árpádot 1990-ben és 1995-ben választotta meg az Országgyűlés, Mádl Ferencet 2000-ben. Göncz először a kormányzó MDF és az ellenzéki SZDSZ megállapodásának köszönhette megválasztását. Az akkori két legnagyobb párt egyezsége szerint csökkentették a kétharmados törvények számát, hogy az MDF könnyebben kormányozhasson, viszont az államfői posztot az ellenzéki SZDSZ kapta.

Göncz második megválasztásakor az akkor kormányzó MSZP-SZDSZ koalíciónak könnyű dolga volt, hiszen kétharmados többséggel rendelkeztek. Ez volt eddig az egyetlen többes jelölés az elnökválasztáskor: az ellenzéki pártok Mádl Ferencet jelölték, de esélye sem volt a koalíció elsöprő többségével szemben.

2000-ben Göncz távozása biztos volt, hiszen legfeljebb egyszer lehetséges hosszabbítani az elnöki mandátumon. Akkor az egyetlen jelölt Mádl Ferenc volt, de csak harmadszorra sikerült megválasztani őt. Az akkor ellenzéki MSZP és SZDSZ elnöke is támogatásáról biztosította Mádlt, azonban a pártok több képviselője sem engedelmeskedett Kovács Lászlónak és Magyar Bálintnak, ezért nem volt meg a kétharmados támogatás az első két körben.

A köztársasági elnök csak 35 évnél idősebb, választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. Amíg elnök, addig nem viselhet semmilyen párttisztséget. Az elnök képviseli hivatalosan Magyarországot, ő nevezi ki a miniszterelnököt. Joga van népszavazást kezdeményezni, ő írja ki a választásokat, felszólalhat az Országgyűlésben és kezdeményezheti törvények meghozatalát is. Az Országgyűlés által elfogadott törvények csak aláírásával lépnek hatályba. Mérlegeléskor joga van egyszer megfontolásra visszaküldeni egy törvényt a parlamentnek, illetve az Alkotmánybírósághoz is fordulhat aláírás előtt. Joga van feloszlatni a parlamentet. Több vezető tisztségviselőt (Magyar Nemzeti Bank elnöke, államtitkárok, tábornokok stb.) ő nevez ki, de ez inkább csak formális jogkör, a személyekről már nem ő dönt. Kegyelmet is adhat az elítélteknek, de ehhez is miniszteri ellenjegyzés szükséges. A köztársasági elnök az Alkotmány szerint őrködik az államszervezet demokratikus egysége felett. Erre hivatkozva Göncz Árpád megtagadta bizonyos kinevezések aláírását, alkotmányossági vitát okozva arról, hogy meddig mehet el az államfő az önálló politizálásban. Az első elnöki ciklus óta azonban nem okozott vitát Magyarországon az elnök szerepe.