A külhoni útlevél sem oldja meg a problémát

Hiller István kulturális miniszter szerdán bejelentette: a kormány külhoni útlevéllel, szülőföldalappal és munkahelyteremtési programmal kívánja támogatni a határon túli magyarokat. A Fidesz szerint a kormány menekülőpályát keres a Magyar Állandó Értekezlet előtt, míg a miniszterelnök egyik tanácsadója szerint a státustörvény kibővítéséről van szó, amit már régóta terveztek. Kolláth György alkotmányjogász úgy látja: a probléma kezelésére sem a kettős állampolgárság, sem a külhoni útlevél nem megoldás.

A kormány elképzelései szerint a határon túli magyarok egy úgynevezett külhoni útlevelet kapnának, amely megkönnyítené belépésüket az országba. Emellett szülőföldalappal és munkahelyteremtési programmal kívánják támogatni a határon túli magyarokat.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője szerint a kormány "menekülőpályát keres" a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) előtt. Kifogásolta, hogy a megvalósítás lehetőségeiről semmilyen konkrét információt nem adtak a kormánypártok. "Nem gondolták át" - vélte az ellenzéki politikus.

A miniszterelnök egyik tanácsadója ugyanakkor azt állítja: egy régóta előkészítés alatt álló, a MÁÉRT-re megérő kormányjavaslatról van szó. Elmondta: a külhoni útlevél a magyarigazolvány kiegészítéseként a Magyarországra való akadálytalan belépést szolgálná, más országokba ugyanakkor nem lehetne vele továbbutazni. Ehhez módosítanák a státustörvényt. Az elképzelés ugyanakkor csak 2007-ig működhetne, amíg a schengeni egyezményt - amely az Európai Unión belüli határok ellenőrzés nélküli átlépését teszi lehetővé - nem terjesztik ki Magyarország keleti határára. Ekkortól Ukrajnából és Szerbiából csak vízummal jöhetnének át a határon túli magyarok. Mivel azonban Románia várhatóan 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz, ezt követően a romániai magyarok szabadon utazhatnak. A tanácsadó szerint Ukrajna esetében pedig amúgy is más megoldást kellett volna választani, hiszen ott az alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot. Emiatt a kárpátaljai magyarok számára a kettős állampolgárság sem lenne megoldás, mert áttelepülésre kényszerítené azokat, akik magyar állampolgárok akarnak lenni.

Révész Máriusz ugyanakkor azzal érvelt, hogy a kettős állampolgársággal Románia EU-csatlakozása utáni években differenciálni lehetne a románok és a romániai magyarok között, például azzal, hogy a románok számára egy átmeneti időszakban csak korlátozottan engedélyeznék a szabad munkavállalást. Szerinte azzal sem kellene riogatni az embereket, hogy 800 ezer határon túli áttelepedne. A felmérések szerint ugyanis a fiatal, képzett emberek települnének át, ami viszont az ellenzéki politikus szerint "nem költség, hanem busás haszon".

"Ragtapasz a sebre" - minősítette a kormány elképzelését Kolláth György alkotmányjogász. Az [origo]-nak azt mondta: a probléma kezelésére sem a kettős állampolgárság, sem a külhoni útlevél nem megoldás. Alkotmányügyi szempontból ugyanis problémásnak tartja mindkét elképzelést. A kettős állampolgársághoz ugyanis módosítani kellene az állampolgársági törvényt és az alkotmányt is, ami egynemű állampolgárságot rögzít - közölte. A külhoni útlevél viszont súlytalan, ha nincs állampolgársági alapja, mint egyébként az útlevélnek. Ha viszont van, az ismét az említett kétharmados törvények módosítását tenné szükségessé.

"Az útlevél állami felségjel, amelyet az államok csakis saját állampolgáraiknak adhatnak. A külhoni magyar útlevél fogalma tehát teljes jogi abszurdum" - írta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke közleményében.