A parlament előtt a kórházprivatizációs népszavazás ügye

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy az Országos Választási Bizottság elnökének tájékoztatása szerint a Munkáspárt által benyújtott, a kórház-privatizációval kapcsolatos népszavazási kezdeményezés érvényes aláírásainak száma meghaladja az alkotmányban előírt mennyiséget. Az aláírási íven a következő kérdés szerepel: "Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?".

Az Országgyűlésnek a bejelentést követően 15 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a népszavazás elrendeléséről. A határozatot három napon belül át kell küldeni Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, aki 15 napon belül, illetve, ha jogorvoslati kérelem érkezik, akkor annak elbírálását követően 15 napon belül kiírja a népszavazás időpontját, 90 napon belüli időpontra.

Az úgynevezett kórháztörvényt 2003. június 16-án az ellenzék tiltakozása közepette, név szerinti szavazással, 195 igen és 164 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A köztársasági elnök június 23-án a törvényt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, amely még aznap változatlan formában újra elfogadta a jogszabályt.

A tavaly július 1-jén életbe lépett törvény lehetőséget adott az egészségügyi szakmai befektetők számára, hogy részt vegyenek az egészségügyi intézmények gazdasági átalakításában. A törvény értelmében az intézmények tulajdonosai átadhatták az egészségügyi szolgáltatási felelősséget a kiválasztott gazdasági társaságoknak, amelyek így finanszírozási szerződéseket köthettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.

A törvény elfogadása, az egészségügyi privatizáció ilyen módon történő kiterjesztése miatt számos szervezet, párt tiltakozott, többen az Alkotmánybírósághoz is fordultak az ügyben. A testülethez fordult az államfő is, alkotmányértelmezésre irányuló indítvánnyal.

Az Alkotmánybíróság 2003. december 15-én megsemmisítette a törvényt, amelynek közjogi érvénytelenségét állapította meg. A határozat szerint az Országgyűlés megsértette a jogszabály újratárgyalására vonatkozó alkotmányi előírást és az érdemi tárgyalást biztosító eljárási szabályokat. A Munkáspárt már a törvény elfogadása előtt bejelentette, hogy ügydöntő népszavazást kezdeményez az ügyben. Az Országos Választási Bizottság 2003. augusztus 5-én hagyta jóvá a kórháztörvénnyel kapcsolatos aláírásgyűjtő íven szereplő kérdést, és az Alkotmánybíróság tavaly november 10-én határozott arról, hogy megkezdődhet az aláírások gyűjtése, amelyet a Munkáspárt mellett a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom kezdeményezett. A kezdeményezést támogatásáról biztosította Magyar Orvosi Kamara, a Fidesz és a MIÉP. Az országos népszavazás elrendeléséhez az alkotmány szerint négy hónapon belül 200 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteni.

A Munkáspárt március elején csaknem 300 ezer aláírást adott át hitelesítésre az Országos Választási Bizottságnak, amely április 22-én hozta meg határozatát arról, hogy eredményes a kórház-privatizáció ellen indított népszavazási kezdeményezés, miután mintegy 230-240 ezer hiteles aláírás gyűlt össze.