Nem lehet titok a K&H-s nyomozó elleni gyanú

Vágólapra másolva!
Az adatvédelmi biztostól kér állásfoglalást a Magyar Hírlap annak megállapítására: jogosan nyilvánították-e 45 évre államtitkokká a K&H-s nyomozó ellen folyó eljárást. Péterfalvi Attila ombudsman - konkért vizsgálat nélkül - közölte: eljárást nem lehet titkosítani, csupán adatot. Így például az nem lehet államtitok, hogy mivel gyanúsítják az ORFK osztályvezetőjét.
Vágólapra másolva!

A Nemzetbiztonsági Hivatal nemrég 45 évre titkosította az ORFK pénzmosás elleni osztályvezetője ellen folyó eljárást. Így a nyomozó múlt heti kihallgatása után védője, Zamecsnik Péter közölte: mivel az egész ügy államtitok, még azt sem árulhatja el, mivel gyanúsítják védencét. A titkosítás miatt a Magyar Hírlap az adatvédelmi biztoshoz fordult, és állásfoglalást kért arról, jogos-e a teljes ügy titkosítása.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az [origo]-nak azt mondta: konkrét vizsgálat hiányában egyelőre csak a titokvédelmi törvény ismertetésére tud szorítkozni. Az azonban kimondja: csak konkrét adatot, nem egy teljes eljárát lehet titkosítani. "A titokvédelem adatra vonatkozik, és csak az olyan adatot lehet titkosítani, amely a törvényben rögzített négy feltételnek eleget tesz" - közölte az ombudsman. Ezek szerint egy adat titkosítható, ha nyilvánosságra kerülése veszélyezteti a köztársaság érdekeit, ha a törvényben feljogosított szerv végzi a minősítést a megfelelő eljárási rendben, és ha a törvényben rögzített titokfajtáról, adatfajtáról van szó.

Ami viszont nem államtitok, annak az adatnak a megismerését biztosítani kell - jelentette ki Péterfalvi Attila. Hozzátette: ehhez szükséges a nem titkos adatok leválogatása az eljárás során, persze az ésszerűség figyelembe vételével. Az [origo] kérdésére az ombudsman azt is közölte: az, hogy mivel gyanúsítják a K&H-s nyomozót, semmiképp sem minősül adatnak, így nem titkosítható.

Korábban a Papa néven ismert Sándor István fedett nyomozó esetében fordult például elő, hogy ügyét 80 évre titkosították. A döntés miatt a nyomozó az ombudsmanhoz fordult. Mivel akkor épp nem volt hivatalban adatvédelmi biztos, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettes vizsgálta meg az ügyet. A legfőbb ügyésznek írt ajánlásában azt kérte: különítsék el az eljárásban az államtitkokat képező adatokat, a többit pedig hozzák nyilvánosságra.