A nyugdíjért kockáztatják életüket a borsodi bányászok

Több száz bányász veszti el állását és esik el a korkedvezményes nyugdíjtól, ha bezárják a Miskolc melletti Lyukóbányát. Az embertelen, életveszélyes körülmények között dolgozó bányászoknak nincs esélyük, hogy máshol helyezkedjenek el. A térségben magas a munkanélküliség, bányák nincsenek, többségük évtizedek óta vájárként dolgozik, máshoz nem ért. Mivel a bányát az EU környezetvédelmi előírásai miatt akarják bezárni, a bányászok szerint az lenne a méltányos, ha inkább munkafeltételeiket igazítanák ezekhez. Így sokan nyugdíjba mehetnének még a bánya bezárása előtt.

"Lyukóbányán zárt burokban érzi magát az ember. Rácsodálkozunk majd, ha bekerülünk a városba" - mondja Németh Éva, Lyukóbánya PR-osa. A középkorú asszony 30 éve dolgozik a Miskolctól alig 10 kilométerre, gyönyörű környéken lévő bányatársaságnál. Most azonban - több száz bányásszal együtt - veszélybe került az állása, a bányát ugyanis a tervek szerint legkésőbb jövő év elején bezárják.

Lyukóbányán 65 éve bányásznak barnakőszenet. Fénykorában közel 3 ezren dolgoztak itt. A szenet a tiszapalkonyai és borsodi hőerőműnek szállították. Lyukóbánya valamikor az egyik legmodernebb és legnagyobb magyar bányának számított. Tavaly még egy kiállítást is rendeztek a lyukóbányai szénbányászat 65 évéről.

Az amerikai tulajdonos - az AES Borsodi Energetikai Kft. - tavaly év végén felmondott az 580 dolgozónak, és eladta a bányát. Szterner Gusztáv, a bányát januártól átvevő magyar cég vezetője szerint azért, mert gazdaságtalan a barnaszén föld alatti bányászata. "A rendszerváltás idején még 30-40 bánya működött, 2000-ben már csak 4-5. Nem tudtak megfelelni a gazdasági kihívásnak" - mondja.

Problémát jelent az is, hogy a széntüzelésű erőművek nem felelnek meg az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak, ezért 2007-ig be kell zárni őket. Így viszont nem lesz többé szükség Lyukóbánya hatalmas - közel 15-20 millió tonnás - szénkincsére. A bánya sorsa májusban dől majd el. Közel 250 ezer tonna szenet már előkészítettek a bányászatra. Ha találnak rá vevőt, akkor idén még folytatódik a termelés. Ha nem, akkor májusban lakat kerül Lyukóbányára, és megtisztítják a vágatokat a fémhulladéktól. "Komoly döntést kell hozni" - mondja Szterner.

A cégvezető szerint mindenkinek csak haszna származna belőle, ha nem hagynák bezárni a bányát. "Azt kell mérlegelni, hogy ezek az emberek dolgoznak, nem szociális segélyből élnek, a munkájukkal pedig értéket termelnek" - mondja. Szterner szerint azonban az állami döntéshozók nem veszik figyelembe a hatalmas mennyiségű lyukóbányai szenet mint értékesíthető ásványi kincset.

Tanácstalanok

Jelenleg 217-en dolgoznak Lyukóbányán. Igaz, a feltételek sokkal rosszabbak, mint korábban. A bányászok többsége tavaly még 180 ezer forint körüli fizetést kapott. Most viszont - föld alatti pótlékkal együtt - alig 80 ezer bruttóval veszik vissza őket arra a néhány hónapra, amíg még folyik a széntermelés. "Többségük mégis kapva kap az alkalmon, hogy újra a bányában dolgozhat" - mondja Németh. "Tanácstalanok az emberek. Legtöbbjüknek a bánya volt az élete. Kevesen mondják, hogy van új munkájuk, hogy el tudnak helyezkedni. Azok lesznek nehéz helyzetben, akik egyszakmás vájárok".

A bányászok többsége a korkedvezményes nyugdíj miatt vállalja a veszélyes munkát ilyen kevés pénzért is. A bányászok 25 év vagy 5 ezer műszak után viszonylag jó feltételekkel mehetnek nyugdíjba. Akár nettó 65-70 ezer forintot is kaphatnak. Többségüknek csak néhány száz műszak hiányzik, így minden munkanap jól jön, amit a bányában tölthetnek. Ha viszont bezár Lyukóbánya, akkor nem lesz esélyük, hogy bányásznyugdíjba menjenek. Borsodban ugyanis már egy bánya sincs, az ország többi bányájában pedig nehéz elhelyezkedni.