Elmarasztalta a kitoloncolás miatt a BM-et az ombudsman

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese elmarasztalta a Belügyminisztériumot, mert jelenleg hiányosak a jogszabályok a kitoloncolási eljárásról. Takács Albert annak az állítólag nigériai férfinak az ügyében indított vizsgálatot, akit 2000-ben Kamerunba akartak kitoloncolni, ám intézkedés közben meghalt a Ferihegyi repülőtéren. Az ombudsman helyettese szerint például hiányos a jelenlegi szabályozás a tekintetben, hogy nem vizsgálják a kitoloncolandó személy pszichés állapotát, így nem tudni, az illető képes-e kibírni a kitoloncolással járó megpróbáltatásokat. 

2000 végén a Ferihegyi repülőtérről akartak a hatóságok kitoloncolni egy 30 éves férfit Kamerunba, aki korábban menekültstátust kért, ám elutasították. A férfi ellenállt, a rendőrök ezért többször lefogták, megbilincselték, illetve szigetelőszalaggal átkötözték. A pilóta végül nem vállalta a férfi szállítását, aki a gépről leszállva ismét ellenállt. Az újabb rendőri intézkedés közben elvesztette eszméletét, és nem sokkal később meghalt. Az ügyben két vizsgálat is indult, ám szabálytalanságot egyik esetben sem állapítottak meg, rögzítették, hogy a férfi természetes halállal halt meg. Az illető magyarországi jegyese fordult az ügyben az ombudsmani hivatalhoz. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese jelentésében több szabálytalanságot állapított meg, ezért elmarasztalta a Belügyminisztériumot.

Takács Albert tavaly kezdte meg a vizsgálatot, amely nem a kitoloncolás végrehajtását célozta, hiszen a hatóságok által lefolytatott vizsgálatok jogerős végzéssel zárultak, amely az ombudsmanra nézve is irányadó. Az ombudsman helyettese ezért a kitoloncolás során érvényesülő szempontokat vizsgálta, hogy milyen jogszabályok vannak érvényben, különös tekintettel arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadott egy ajánlást a kiutasítási eljárásokra vonatkozóan. Erre azért került sor, mert Európában 1998 és 2001 összesen tíz esetben fordult elő, hogy a kitoloncolás közben meghalt az eljárás alatt álló személy. Az ombudsman szerint a meglévő szabályozatlanságok a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog közötti visszásságot eredményezhetnek.

A férfi jegyese kifogásolta, hogy a férfit Kamerunba akarták szállítani, miközben nigériai volt. Takács Albert szerint ezzel nem sértették meg a férfi alkotmányos jogait, mivel úti okmányokkal nem rendelkezett, magát kameruninak vallotta, és őt Kamerun állampolgárának elismerte.

Takács ugyanakkor több szabálytalanságot is feltárt az ügyben. A vizsgálat alatt az ombudsmani hivatal munkatársai végigkísérték a rendőröket egy hasonló kitoloncolás során, és az ott tapasztaltakat összevetették a jogszabályokkal, valamint a nigériai-kameruni férfi esetével.

Bár 2000-ben, a férfi halálakor még nem volt érvényben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ajánlása, és az akkori eljárás több szempontból eleget tett annak, számos pontban máig nem születtek meg a szükséges jogszabály-módosítások. Például nincs rögzítve, hogy a kitoloncolásban közreműködő rendőröket milyen szempontok alapján kell kiválasztani. A Parlamenti Közgyűlés ajánlása szerint a kísérőknek a stresszes helyzetek kezelésére felkészített, nyelvtudással rendelkező és az adott kultúrát ismerő személyeknek kell lenniük, Magyarországon azonban semmilyen szempont nincs előírva.

Takács Albert megállapította azt is, hogy sem a történtekkor, sem a jelenleg hatályos törvények szerinti eljárások során nem vizsgálják azt, milyen a kitoloncolandó személy pszichés állapota, vagyis hogy bírni fogja-e például az eljárással járó stresszt. Nincs szabályozva az sem, hogy egy agresszív személy esetében a kísérő rendőrök vagy az eljárásban szintén részt vevő bevándorlási hivatal munkatársainak kell-e a szükséges döntéseket meghozniuk. A vizsgált afrikai férfi esetében például a menetrend szerinti járat belga pilótája döntött arról, hogy az afrikai férfi nem utazhat a gépen.

Az ombudsman helyettese szerint súlyosan sérült a férfi emberi méltósághoz való joga, amikor kezét-lábát összekötve, egy kézikocsin tolták a géphez a férfit a többi utas szeme láttára. Erre az eljárásra az sem lehet magyarázat - áll a jelentésben -, hogy a férfit magatartása miatt kötözték meg, hiszen nem vizsgálták a pszichés állapotát.

A jelentés kifogásolja azt is, hogy a férfit, miután leszállították a gépről, vissza akarták vinni arra a menekültszállásra, ahol korábban is tartózkodott, ahelyett hogy elhelyezték volna a repülőtéri idegenrendészeti központban.

Rögzíti azt is, hogy az ombudsmanok már többször kezdeményezték: módosítsák a jogszabályt annak érdekében, hogy a rendkívüli haláleseteket, amelyekben a rendőrség is érintett, egy független szerv, például az ügyészség vizsgálja. Az ügyben lefolytatott rendőrségi vizsgálat során például nem tartották fontosnak a reptéri biztonsági kamera felvételének megtekintését, miközben az az ombudsman helyettese szerint fontos tárgyi bizonyíték lehetett volna.

Takács Albert jelentésében kérte a belügyminisztert, kezdeményezze jogszabály megalkotását a kitoloncolási eljárásról úgy, hogy az magában foglalja az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének ajánlását is. Az igazságügyi és a belügyminisztert is arra kérte, a jövőben vizsgálja független szerv a rendőrségi eljárások során bekövetkezett haláleseteket.

Javasolta azt is a belügyminiszternek, hogy a jövőben a kitoloncolás megkezdése előtt orvosi vizsgálatnak vessék alá az érintettet, hogy kiderüljön, a szállításával járó megterheléseket a mentális és az egészségi állapota miatt el bírja-e majd viselni.

Az [origo] megkeresésére a Belügyminisztérium közölte: 30 nap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ombudsmani hivatalnak. A jelentéssel kapcsolatban csak ezt követően nyilatkoznak.