Elmarasztalta a kitoloncolás miatt a BM-et az ombudsman

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese elmarasztalta a Belügyminisztériumot, mert jelenleg hiányosak a jogszabályok a kitoloncolási eljárásról. Takács Albert annak az állítólag nigériai férfinak az ügyében indított vizsgálatot, akit 2000-ben Kamerunba akartak kitoloncolni, ám intézkedés közben meghalt a Ferihegyi repülőtéren. Az ombudsman helyettese szerint például hiányos a jelenlegi szabályozás a tekintetben, hogy nem vizsgálják a kitoloncolandó személy pszichés állapotát, így nem tudni, az illető képes-e kibírni a kitoloncolással járó megpróbáltatásokat. 

Spanyolországi kitoloncolás

Az éveken át húzódó ügy még 1999-ben kezdődött, amikor egy Kamerunból menekülő külföldi férfit Jugoszláviából Magyarországra hoztak embercsempészek. A férfi menedékjogot kért Magyarországon, ám ezt a a hatóságok elutasították. Az indoklás szerint a férfi sem személyazonosságát, sem politikai üldöztetését nem tudta igazolni. Az illető a meghallgatások során végig kameruninak vallotta magát, bár magyarországi jegyese szerint nigériai volt.

A férfi fellebbezett a döntés ellen, sikertelenül. Később beszerzett egy kameruni személyigazolványt, és új eljárás lefolytatását kérte, ám a hatóságok ezt azzal utasították el, hogy bár ezúttal igazolta magát, ismét nem bizonyította azt, hogy üldözik hazájában, és új körülmények sem merültek fel.

A férfit végül 2000 decemberében készültek kitoloncolni az országból. Repülővel szálíttották volna a tervek szerint Kamerunba, amely állampolgárának ismerte el az illetőt. A 30 éves, közel 190 centiméter magas férfi már a közösségi szálláson ellenállt, és tíz ember kellett ahhoz, hogy betegyék a szállító autóba.

A ferihegyi repülőtéren - ahogy az az ombudsman jelentésében szerepel - már különösen erőszakossá vált a férfi: menekülni próbált, kiabált, öngyilkossággal fenyegetőzött. Az őt kísérő rendőrök ezért a földre kényszerítették és kezét-lábát megbilincselték. A mozgásképtelen afrikait ezután egy csomagszállító kocsira téve betolták a tranzitváróba, ahonnét a saját lábán felszállt a gépre. Ott azonban ismét kiabálni kezdett, és mivel nem bírták rákényszeríteni, hogy leüljön, a belga pilóta végül nem vállalta az elszállítását a menetrendszerinti járaton.

A kiskunhalasi közösségi szállás fogdája Fotó: MTI

A gépről leszállva a férfi továbbra is ellenállt, így végül a rendőrök falhoz nyomták, a földre fektették és szigetelő szalaggal átkötözték. Ekkor a férfi váratlanul eszméletét vesztette, és bár az odaérkező orvos megpróbálta újraéleszteni, nem sokkal később meghalt. A halottvizsgálati bizonyítványban, melyet az orvos kiállított, az szerepelt, hogy a halál körülményei tisztázatlanok.

A boncolás során az igazságügyi orvos szakértő megállapította, hogy a férfi természetes úton, szívelégtelenség miatt halt meg. A holttesten nem találtak olyan sérülést, ami összefüggésbe hozható lett volna a halálával.

A Magyar Helsinki Bizottság elnöke feljelentést tett az intézkedő rendőrök ellen. Az ügyészség szerint azonban nem történt bűncselekmény. A fellebbezés során a fővárosi főügyész elutasította a panaszt, bár azt nem vitatta, hogy a boncolásnál az orvos szakértők csak a külsérelmi nyomokat vizsgálták, azt nem, hogy a rendőri intézkedés összefüggésbe lehet-e a sértett halálával.

Ezt követően a férfi magyar jegyese fellebbezett, és felvetette a lehetőséget, hogy esetleg könnygázsprayt használtak a rendőrök, és amiatt halt meg a férfi. A BRFK új eljárás lefolytatását rendelte el, de ekkor se találtak bűncselekményre utaló nyomot. A jegyes ekkor azzal fellebbezett, hogy miért nem vizsgálták meg az eljárás során a repülőtéri biztonsági kamera felvételét. A másodfokon eljáró hatóság erre azt válaszolta, hogy a felvétel elemzése nem feladata az államigazgatási eljárásnak. Az ezt követő bírósági eljárás során a repülőtéri biztonsági szolgálat közölte, hogy mivel az eljáró szervek nem tartottak igényt a felvételre, azt megsemmisítették.

A jegyes ezt követően, 2001-ben fordult az ombudsmani hivatalhoz.