Vádat emeltek Bácsfi Diána ellen

Az ügyészség önkényuralmi jelkép használata miatt vádat emelt Bácsfi Diána, a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetője ellen. A közösség elleni izgatás ügyében viszont megszüntették az eljárást.

Az Alkotmánybíróság (Ab) május 24-én hozott egyhangú határozatot arról, hogy alkotmánysértő a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítása. Az Országgyűlés múlt év december 8-án változtatta meg a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, ezért a törvényt nem írta alá, hanem annak előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.

A testület indokolása szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte.

A közösség elleni izgatásra vonatkozó magyar büntetőjogi szabályozásról évekkel ezelőtt állást foglalt az Ab: kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátja a köznyugalom. A testület szerint elképzelhető a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltóság mint értékek közötti olyan összeütközés, amely indokolttá teheti a büntetőjogi eszközök alkalmazását.

Az államfő december 22-én, a Btk. megszavazott módosításának kihirdetése előtt fordult az Alkotmánybírósághoz, mondván, nagy a veszélye annak, hogy az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék, továbbá az ítélkezés során komoly bizonytalanságok adódhatnának.

A törvénymódosításról a parlamenti szavazás előtt széles körű vita bontakozott ki. Sólyom László jogtudós, az Alkotmánybíróság első elnöke és Kis János filozófus, korábbi szabad demokrata politikus közös cikkben foglalt állást amellett, hogy a módosítás szükségtelen, alkotmányellenes, és csorbítja a szólásszabadságot. Kifejtették, hogy a gyűlöletbeszéd ellen a meglévő büntető és polgári jogi szabályok következetesebb alkalmazásával és a politikai közbeszéd, a kultúra eszközeivel kell fellépni.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter viszont azt mondta, hogy a módosítás időszerű és alkotmányos. A miniszter egy nyilatkozatában úgy érvelt: a gyűlöletbeszéd szabályozásánál két alapjog ütközik, a véleménynyilvánítás, valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható.

A parlamenti vitában nem támogatta a javaslatot sem az SZDSZ, sem a két ellenzéki párt. Az SZDSZ véleménye november 6-a után változott meg, amikor Hegedűs Loránt református lelkészt a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól. A MIÉP volt országgyűlési képviselője 2001 augusztusában a párt Ébresztő című XVI. kerületi lapjában Keresztyén Magyar Állam címmel közölt írást, melyben a többek között "a galíciai jöttmentek hada" fordulatot használta, egy helyütt pedig úgy fogalmazott: "Rekeszd ki őket, mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled."

A büntető törvénykönyv parlament által megszavazott, közösség elleni izgatásra vonatkozó rendelkezése szerint "aki nyilvánosság előtt valamely nemzet vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, s három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A Legfelsőbb Bíróság (LB) a kilencvenes évek közepén a Világnemzeti Népuralmista Párt ügyében Szabó Albert és társai ellen közösség elleni izgatás vádjával indult büntetőperben felmentő ítéletet hirdetett.

Az ítélet indoklása a közösség elleni izgatás törvényi tényállásában szereplő "gyűlöletre uszítás" kategóriájának egy olyan radikálisan szűkítő értelmezését adta, amely gyakorlatilag alkalmazhatatlanná tette a törvény idevonatkozó paragrafusát - mondta Bócz Endre, az igazságügy-miniszter főtanácsadója, egykori fővárosi főügyész tavaly novemberben.

A parlamenti pártok csütörtök délután négypárti egyeztetést tartanak a gyülekezési törvény módosításáról.