Az EU-ra mutatnak az ellenzők, Trianonra az igenlők

A kettős állampolgárságra igennel szavazók az összetartozás és a magyarság érzésével, a nemmel szavazók pedig főként az Európai Unió viszonylag rövid időn belüli további bővülésével és az ország teherbíróképességének korlátaival indokolták döntésüket országszerte az MTI tudósítóinak.

Rádonyiné Ősi Márta 46 éves dunaújvárosi főnővér-helyettes azzal érvelt, hogy rövidesen az Európai Unió tagjai lesznek a szomszédos országok is, és akkor nem lesz szükség a kettős állampolgárságra. Egy neve elhallgatását kérő ötvenéves győri pedagógus azzal támasztotta alá "nem" szavazatát, hogy "ravasz erőszakosságnak" tartja a népszavazás kicsikarását, amely szerinte pártpolitikai érdekeket szolgál, és rontja a környező országokkal való kapcsolatainkat. Mint mondta, meg kellett volna várni az unió további bővülését, és a hátralévő néhány évben felkészülni a magyarság szellemi, gazdasági újraegyesítésére a közös uniós tagság keretében.

Egy 57 éves szegedi villanyszerelő szerint Magyarországon kellene rendbe tenni az életszínvonalat, "aki itt született, annak az érdekét nézzük először". A 91 éves Daragó Antal, a Heves megyei Novaj legidősebb szavazója szerint az ország "nem bír el még több millió állampolgárt". A Zala megyei Bagodon Kerkai Károly műszaki főiskolás diák az állampolgárság elutasítását a pontos tudnivalók hiányával és azzal indokolta, hogy "még mi is a szegénységgel küszködünk, akkor hogyan tudjuk vállani a magyarjainkkal való törődést a szomszédos országok kormányai helyett?".

"Alapvetően erdélyi kérdésről van szó, mert sem a felvidékiek, sem a délvidékiek nem akarnak majd átjönni. Aki pedig akarta, az eddig is megkapta a magyar állampolgárságot. Ez a népszavazás pénzkidobás és cirkusz" - mondta az MTI-nek Angyalföldön Villant Lajosné és férje, friss nyugdíjasok. A Zala megyei Bakon egy 37 éves fogorvosi aszisztensnő arról beszélt: "Nagyon együtt érzek a határon túl élő magyarokkal, sokat tudok a helyzetükről, de még nem megy olyan jól az országnak, hogy a minden joggal és komoly kiadásokkal járó róluk való teljes törődést vállalhassuk". Az 50 éves, újpesti Csákvári Géza, egy gazdasági társaság vezetője azt mondta: "A szívem azt diktálta, hogy igennel szavazzak, mert sok erdélyi barátom van, az eszem meg azt mondta, hogy nem". Végül akkor döntött, tette hozzá, amikor szombat este az István, a király című rockopera csíksomlyói közvetítését látta egy televízióban; mint mondta, szerinte az adás nem volt kampánycsendsértő, de "ez most nem tetszett".

Többen azt mondták: nem értik, miért is kellett a népszavazást kiírni; néhányan elég élesen fogalmaztak. "Tudom, hogy miért szavaztunk, de hogy miért kell ezt megszavaznunk, arról fogalmam sincs" - mondta egy újpesti szavazókörből távozó középkorú férfi. "Nem volt szükség erre a népszavazásra. El tudják gondolni azok, akik ezt megcsinálták, hogy ebből a pénzből hány házat lehetett volna építeni? - tette fel a kérdést Győrfi Imre 60 éves nyugdíjas.

Egy 28 éves kaposvári kismama azt mondta: "szerettem volna igennel szavazni, mert megértem, hogy a határon túli magyaroknak ez fontos, ugyanakkor tartok attól, hogy sokakban a szülőföldhöz való érzelmi kötődésnél erősebb lesz az anyagi megfontolás és átköltöznek, márpedig így is sok az országban a munkanélküli". Mint elmondta, bár tudja, hogy így érvénytelen a válasza, de az igent és a nemet is beikszelte.

Egy magát megnevezni nem kívánó 24 éves orvostanhallgató Debrecenben a kettős állampolgársággal kapcsolatban érvénytelen voksot adott le, mert szerinte "felháborító, hogy az általunk választott politikusok képtelenek döntéseket meghozni, s át akarják hárítani a döntés felelősségét". Újpesten idősebb Sallai Lajos nyugdíjas azonban azt mondta: "A nép a legnagyobb hatalom, amely arra szólítja fel az országgyűlést, hogy csináljanak megfelelő törvényeket".