Megúszta a nőkkel dulakodó rendőr

Nem vonták felelősségre azt a Győr környékén dolgozó rendőrt, aki még 2002. őszén verekedett össze két nővel, akiket be akart vinni a városi kapitányságra. A dulakodás után a rendőr azt állította, hogy a két nő bántalmazta őt, így hivatalos személy elleni erőszak miatt vádat emeltek ellenük. Bár a nők is feljelentették a rendőrt bántalmazás miatt, semmi nyoma nincs annak, hogy panaszukat kivizsgálták volna. Pótmagánvádjukat pedig a megyei bíróság annak ellenére utasította el, hogy orvosszakértő is alátámasztotta: a rendőr által elmondottak nem, vagy csak részben felelnek meg a valóságnak.

A Horváth által előadottakat nem, vagy csak részben támasztotta alá a pótmagánvádhoz az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet által Bartáék ügyvédjének kérésére elvégzett orvos szakértői vizsgálat. Ez a rendőr sérüléseiről megállapította: "orvos szakértőileg elfogadható a sértett által elmondott keletkezési mód. A gyanúsított által elmondott keletkezési mechanizmus, miszerint sértett az ajtónak nekifutott kevésbé valószínűsíthető, de ki nem zárható". Barta sérüléseiről azonban már egyértelműen azzal a véleménnyel volt a szakértő, hogy "sérülései keletkezhettek az általa elmondott módon, ugyanakkor Horváth Zoltán által elmondottak a sérülések létrejöttét nem magyarázzák". Azaz az orvos szakértő szerint Horváthot nem biztos, hogy bántalmazta Sophie Barta, míg a rendőr nagy valószínűséggel felelős volt a nő sérüléseiért.

Részben szintén Horváth ellen szólt az esetet követő parancsnoki kivizsgálás is. Eszerint Horváth jogszerűen járt el és intézkedése megfelelt az arányosság követelményeinek. Ugyanakkor a kivizsgálást végző parancsnok megjegyzi: "Intézkedése szakszerűtlen volt".

Az ügyészség azonban más szabálytalanságok fölött is átsiklott - állította a két asszony és védőjük, Farkas Lilla, a Helsinki Bizottság ügyvédje. Egyrészt, a két asszony nem kapott idézést abban az ügyben amely miatt Horváth felkereste őket. Ezt a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal is alátámasztotta, amely a védelem megkeresésére jelezte, Sophie Barta és édesanyja "előállításával kapcsolatos dokumentumokat nem találtak... idézést nem bocsátottak ki". Így nem is lehetett volna előállítani őket, az akkor hatályos büntetőeljárási rendelkezések szerint ugyanis csak az volt elővezethető, aki az idézés ellenére nem jelent meg a rendőrségen.

Kifogásolták azt is, hogy bár Horváth saját bevallása szerint is ismerte korábbról Bartáékat, azaz tudta, hogy Barta nem beszél magyarul, annak ellenére kísérelte meg előállításukat, hogy a Büntetőeljárásról szóló törvény szerint "a magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány" eljárás során. "Ennek megfelelően Horváth Zoltán tolmács hiányában semmiféle intézkedést nem foganatosíthatott volna a sértettel szemben" - érvelt Bartáék ügyvédje.

A rendőr ráadásul a dulakodás után is kifogásolható módon járt el. Az eset után ugyanis bekísérte a két nőt előbb a kórházba, majd a kapitányságra. Annak ellenére, hogy az állampolgári jogok biztosa az országos rendőrfőkapitánynak címzett korábbi ajánlása szerint hivatalos személy elleni erőszak esetén a sértett rendőr a további intézkedésekben nem vehet részt.

Az ügyben több feljelentést és panaszt is tettek Bartáék, azonban ezeket - általában a rendőr bizonyítékokkal alá nem támasztott elmondására hivatkozva és az ő általuk elmondottakat teljesen figyelmen kívül hagyva - elutasították. A tisztázatlan ellentmondások és ki nem vizsgált panaszok miatt 2003 végén Bartáék pótmagánvádat nyújtottak be. "Horváth Zoltánt az ügyben gyanúsítottként nem, csupán a hivatalos személy elleni erőszak sértettjeként, mint tanút hallgatták meg. Tanúvallomásában a sértett által elmondottakkal ellentétesen számolt be a történtekről. Noha Éva Rhodes vallomása is a sértett elmondását támasztja alá, tehát két... vallomás áll szemben eggyel, a nyomozó hatóság a tényállást Horváth Zoltán vallomása alapján állapította meg, mégpedig anélkül, hogy a vallomásokban mutatkozó ellentmondásokat megkísérelte volna feltárni, a tényállást tisztázni. Sem a nyomozást megszüntető határozat, sem pedig az az ellen benyújtott panaszt elutasító határozat nem tér ki arra, hogy milyen bizonyítékok szólnak Horváth Zoltán tanúvallomásának hitelessége mellett, és milyen alapon hagyja figyelmen kívül a hatóság a sértett és édesanyja által elmondottakat" - írta ügyvédjük.

Bartáék szerint az eljárásból "erősen valószínűsíthető, hogy érdemi nyomozás a bántalmazás hivatalos eljárásban vétségére nem folyt". A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság azonban nem találta elég megalapozottnak a pótmagánvádat és arra hivatkozva utasította el, hogy a panaszokat korábban elutasító "ügyészségi határozatok indokaikban kifejtettek helytállóak". A megyei bíróság az ügyvéd által beszerzett orvosszakértői véleményről szót sem ejtett. Az ügy miatt a Helsinki Bizottság 2004. májusában panaszt nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságára, melyben a rendőri bántalmazást és az ügy részletes kivizsgálásának elmaradását kifogásolják.

Sáling Gergő