Vágólapra másolva!
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több minisztert lecserélt. Internetes cégvezető veszi át a gazdasági ügyek irányítását, pécsi alkotmányjogász kapja az igazságügyi tárcát, karrierdiplomata kerül a külügy élére. Az egészségügyi és a munkaügyi minisztérium vezetését a két tárca eddigi államtitkára veszi át. Létrehoznak emellett két tárca nélküli miniszteri posztot. Olvassa el az [origo] összeállítását a Gyurcsány-kormány új minisztereiről!
Vágólapra másolva!

A munkaügyi tárcánál Burány Sándort váltó Csizmár Gábor politikai államtitkárként dolgozott a minisztériumban Medgyessy miniszterelnöksége idején. Az 1954-ben született újpesti politikus kerületi KISZ-titkár, majd 1983-87-ben budapesti úttörővezető volt. A rendszerváltás óta folyamatosan betöltött valamilyen választott tisztséget: 1990-94-ben újpesti önkormányzati képviselő volt, 1994 óta pedig Újpest-Káposztásmegyer országgyűlési képviselője. MSZMP-tag volt, és megalakulásakor belépett az MSZP-be.

Idén júniusban azt ígérte az MSZP munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai tagozatának, hogy 2006-ig 30-35 százalékkal emelkednek a reálbérek. Júliusban pedig százezer új munkahely megteremtését ígérte a következő két évre. Az utóbbi két évben politikai államtitkárként rendszeresen ő reagált a munkaügyi tárcát ért ellenzéki támadásokra. Napirend utáni felszólalásokban is ő védte meg a minisztérium munkáját.

Csizmárnak szembe kell majd néznie az EU kritikájával, amely szerint Magyarországon túl sok járulékot kell fizetniük a munkaadóknak alkalmazottaik után. Feltehetően a Pénzügyminisztériummal gyűlik majd meg a baja, ha elkezdi erőltetni a járulékok csökkentését. A kényszervállalkozások megszüntetését célzó kormánytörekvés is félbemaradt az utóbbi években, Burány Sándor utoljára tavasszal engedett azoknak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy számlára dolgozhassanak. Az EU-átlagnál alacsonyabb valamivel a magyarországi munkanélküliség, de nagyon nagy különbségek vannak az egyes régiók között. Magyarországon különösen alacsony a foglalkoztatottak száma, vagyis nagyon sokan nem regisztrált munkanélküliek ugyan, de nem is dolgoznak. Ezen jövőre kedvezményekkel kíván változtatni a kormány. Az 50 év feletti munkanélkülieket, a gyesről visszajövőket és a 25 év alatti pályakezdőket alkalmazók néhány hónapos kedvezményeket kapnak majd. A tárcának közben sok elbocsátottról kell gondoskodnia a jövőben is, hiszen a költségvetés tervei szerint több ezer állami alkalmazott kerül utcára, a kormány takarékossági programjának keretében.

Csizmár egyike volt annak a 27 szocialista képviselőnek, akik 1996-ban megakadályozták, hogy az akkori hat parlamenti párt megállapodásának megfelelően több mint 90 helyen módosítsanak az alkotmányon. Mindössze öt szavazat hiányzott az alkotmánymódosításhoz, Csizmár pedig (többek között Baja Ferenccel, Kovács Lászlóval, Kiss Péterrel és Kósáné Kovács Magdával együtt) a tartózkodók egyike volt. Akkor ez komoly feszültséget okozott az MSZP-n belül. A hosszú előkészítés után elbukott alkotmánymódosítás nagy presztízsveszteséget okozott az MSZP vezetésének, különösen Szekeres Imre akkori frakcióvezetőnek. A többi párt képviselői mind megszavazták a módosítást.

Csizmár oktatásüggyel és ifjúsági kérdésekkel foglalkozott a legtöbbet parlamenti képviselőként az elmúlt ciklusokban. Az Orbán-kormány idején azzal vonta magára a kormánypártiak haragját, hogy tiltakozott a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja bevezetése ellen. Abban a vitában úttörővezetői múltja miatt gúnyolták a fideszes képviselők.