Az FKGP történelmi mélypontról indul, és magányosabb, mint valaha

A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt a legrégebbi párt a magyar parlamentben, még a két világháború között alapította Nagyatádi Szabó István. A régi múltra most is szívesen hivatkoznak a párt politikusai, különösen az 1945-ös választási győzelemre, amikor először volt Magyarországon általános és titkos választójog, és a kisgazdákra szavazott az emberek több mint fele. A kisgazdák legújabb kori története azonban sokszor tragikomikus: széthúzások, perek, fenyegetőzések sora követte egymást. Az FKGP sorsát leegyszerűsítve 1991 óta egyetlen személy határozza meg: Torgyán József, az elnök.

A párt feltámasztása

1988-ban megkezdődött az FKGP újjászervezése. Kezdetben több olyan személyiség is részt vett a párt feltámasztásában, akik valami miatt kötődtek a 45-ös kisgazdapárt hagyományaihoz, de csalódtak az újjászervezés vezetőiben: Antall József későbbi miniszterelnök és Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök is először a kisgazdáknál képzelte el politikai karrierjét.

A párt első elnöke 1988-ban Pártay Tivadar volt, akit 1989 júniusában Vörös Vince váltott fel. Vörös részt vett ugyan a választási kampányban, de idős kora miatt nem lehetett meghatározó arca a pártnak. A választások előtt a későbbi földművelésügyi miniszter, Nagy Ferenc József vette át az irányítást. A kisgazdák is részt vettek az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. 1989 őszén csatlakoztak a Fidesz és az SZDSZ kezdeményezte 4 igenes népszavazási kezdeményezéshez. A szavazáson az MDF bojkottra szólította fel híveit, az MSZP pedig azt javasolta, hogy támogatóik nemmel szavazzanak arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnök személyéről csak a választások után legyen döntés. A 4 igen győzött, amit a kisgazdák is támogattak. Annak ellenére, hogy korábban komoly kampányt és aláírásgyűjtést folytattak, hogy Habsburg Ottó, az utolsó magyar király örököse legyen a köztársasági elnök.

Az FKGP harmadik helyet ért el az első választásokon, 44 képviselője jutott a Parlamentbe. A KDNP-vel együtt a kisgazdákkal is koalíciót kötött a győztes MDF. Az FKGP megosztottsága már a koalíciós tárgyalásokon egyértelművé vált: a pártban vezető szerepre váró Torgyán József, aki részt vett a koalíciós tárgyalásokon, szeretett volna helyet kapni a kormányban, de ezt többen saját pártjában is ellenezték, és Antall József sem lelkesedett az ötletért. "Jóska, a te retorikai képességeddel legyél inkább frakcióvezető" - mondta neki a miniszterelnök. Torgyán valóban frakcióvezető lett, de személyes viszonya Antallal megromlott.

A reprivatizációs törvény bukása

A kisgazdák legfontosabb választási ígérete volt, hogy összes termőföldet visszaadják az 1947-es tulajdonosoknak, illetve azok örököseinek. Az FGKP igényeinek megfelelően megszületett a reprivatizációs törvény, de azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az AB szerint az államnak vagy minden államosított vagyont vissza kell adnia, vagy le kell mondania a föld reprivatizációjáról, mert alkotmányellenes különbséget tenni a tulajdonformák között. A kisgazdák vezetése belenyugodott a döntésbe. Torgyán viszont azt mondta, hogy ha a kormány nem tudja végrehajtani az FKGP legfontosabb követelését, akkor új koalíciós szerződést kell kötni, amely más területen kárpótolja a pártot a kárpótlási sérelemért. Torgyánt a képviselők leváltották a frakcióvezetői posztról, de 1991 áprilisában a párt nagygyűlése társelnökké választotta Nagy Ferenc József mellé. A kisgazda képviselők többsége és a párt miniszterei nem értettek egyet a döntéssel. Torgyán az ezt követő hónapokban országos körútra indult, ahol arról győzködte a tagságot, hogy az FKGP-nek keményebben kell érvényesítenie akaratát a kormányban. Nyárra a tagság egyértelműen Torgyán mellé állt, és egyedüli elnökké választották. Torgyánt viszont nem ismerte el elnöknek a frakció nagy része, és ezzel a párt parlamenti képviselőcsoportja kettészakadt. Hosszú háborúskodás indult annak eldöntésére, hogy ki képviseli az igazi kisgazdapártot.

36-ok és 10-ek, akik voltak 33-ak és 8-ak is

Torgyánt kezdetben 8 képviselő követte, de a ciklus végére már 10-en voltak, így önálló frakciót alapíthattak. Torgyánt és társait kizárták a 36-oknak, majd később fogyatkozásuk után 33-aknak nevezett kormányhű ellenfelei. Torgyánék sokáig független képviselőnek számítottak, mert a parlamenti pártok továbbra is a 36-okat fogadták el a Kisgazdapárt képviselőinek, annak ellenére, hogy hosszú pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság kimondta, Torgyán József a párt törvényes elnöke. A frakció végleges szétválása 1992 elején történt: ekkor jelentette be Torgyán, hogy az FKGP kilép a koalícióból, ha nem sikerül február végéig új koalíciós szerződést kötni. Antall nem tárgyalt Torgyánnal új szerződésről, ezért február 21-én Torgyán felmondta a koalíciót, és híveivel ellenzékbe vonult. A frakció nagyobb részével Antall József megegyezett, hogy nem veszik figyelembe a szakadárokat. Áprilisban Torgyán "A harag napja" néven kormányellenes tüntetést szervezett a Parlament elé, megmutatva erejét, és kinyilvánítva, hogy a kormány megbuktatása a legfontosabb célja. A pártelnök szerint félmillióan, a rendőrség szerint tizennégyezren vettek részt a demonstráción.

A párt egyesítésére utoljára júniusban történt kísérlet. Cseh Sándor (később MIÉP-es képviselő) alelnök, de a 36-ok tagja, megjelent a párt székházában, fegyelmi eljárást indított Torgyán ellen, majd Németh Béla főtitkárral kizárták Torgyánt a pártból. Torgyán ezt nevezte el puccsnak, és a titkosszolgálatokat, illetve későbbi minisztertársát, Pintér Sándor rendőrfőkapitányt vádolta kizárása megszervezésével. Csaknem harc indult a párt székházáért, Torgyán ellenfelei el akarták foglalni az épületet, de a pártelnök bezárkózott szobájába, és sorra hívta a külföldi országok nagykövetségeit. Nyár végére záródott le a kisgazda belháború: a párt nagygyűlése megerősítette Torgyán elnökségét, és a Legfelsőbb Bíróság megerősítette a döntés jogszerűségét. A Torgyánnal szemben álló képviselők Egyesült Kisgazda és Polgári Párt néven új pártot alapítottak, és a választásokig koalícióban kormányoztak az MDF-fel és a KDNP-vel. Torgyán ellen Antall József még megpróbálkozott egy kampánnyal. A miniszterelnök azt állította, van nála egy boríték, amelynek tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra, de kiderül belőle, hogy Torgyán III/III-as ügynök volt. Torgyán később beismerte, valóban kényszeríttették, hogy aláírja a beszervezését, de soha, egyetlen jelentést sem tett.

A legkeményebb ellenzék

1994-ben a Torgyán-féle kisgazdapárt 8,81%-kal a negyedik lett, az EKGP még 1%-ot sem tudott szerezni. Nyáron ismét megerősítették Torgyánt az elnöki posztján. A Horn-kormány idején az FKGP volt a legradikálisabb parlamenti párt, képviselői támadták a legdurvábban az MSZP-SZDSZ kormányt. Néhány lépésükkel különösen sokat foglalkozott a sajtó annak idején. 1995-ben a kisgazdák nem vettek részt a köztársasági elnök választásán, mert azt szerették volna, ha nem a képviselők, hanem közvetlenül a választópolgárok döntenek az elnökről. Kávássy Sándor kisgazda képviselő, az országgyűlés alelnöke ebben az évben javasolta, hogy Magyarország kezdjen hivatalos tárgyalásokat a Trianonban elvesztett területek békés visszakebelezéséről, de ezt a többi ellenzéki párt is visszautasította. 1996. március 14-én érte el csúcspontját a kisgazdák kormányellenes dühe. "Kormánybúcsúztató" néven Torgyán tüntetést szervezett, ahol így fogalmazott: "Álliberális, undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánk nemes testét." Egy hét múlva Torgyán a parlamentben felháborodva érvelt Esterházy Péter és Petri György Kossuth-díja ellen, istentagadónak és a nemzet gyalázóinak nevezve a kitüntetetteket.

A második ciklusban Torgyán mellett G. Nagyné Maczó Ágnesre figyelt még a közvélemény az FKGP-ből. Torgyán alelnöke az MDF-ből csatlakozott a szakadár kisgazdákhoz, még az első ciklus végén. Maczó Ágnes 1996-tól egyre több önálló akcióba kezdett, amit nem egyeztetett Torgyánnal: felszólalt például a MIÉP egyik tüntetésén; részt vett a METÉSZ nevű mezőgazdasági érdekvédő csoport egy illegális megmozdulásán Budapesten; és többeket felháborított, amikor a parlamentben Rákosi Mátyásról beszélve a volt diktátor zsidó származását emelte ki, eredeti nevét (Róth Manó) emlegetve. Torgyán többször is rendreutasította a pártban egyre népszerűbb alelnököt, majd 1997-ben javaslatára kizárták a pártból. Maczó Ágnest Torgyán 2001-ben rehabilitálta, és visszaadta alelnöki posztját.

A Kisgazdapárt a ciklus elején kimaradt a Fidesz és az MDF együttműködéséből. Torgyán a Fideszbe átült kereszténydemokrata képviselőkkel szemben a Giczy-féle KDNP mellett állt ki; nem támogatta 1995-ben a többi ellenzéki párt köztársasági elnök-jelöltjét, Mádl Ferencet; és az 1994-es önkormányzati választáson a KDNP-Fidesz-MDF jelölttel szemben önálló főpolgármester-jelöltet indított Szabó János személyében. 1997 második felére azonban közeledni kezdett a polgári koalícióhoz, és az MDF-fel és a Fidesszel közösen részt vett a külföldiek földvásárlásáról szóló népszavazási kezdeményezésben. Ugyan a három párt összesen 240 ezer aláírást gyűjtött, ami bőven elég, formai kifogások miatt mégsem írták ki a népszavazást a kérdésben. A választások előtt Torgyán többször is a figyelem középpontjába került. Márciusban bomba robbant háza előtt. A támadásban senki sem sérült meg, de a tettest azóta sem sikerült kézre keríteni. Áprilisban, amikor az előző országgyűlés már végleg befejezte munkáját, Torgyán azt javasolta, hogy tartsanak még egy rendkívüli ülést, hogy a törvényhozás ideiglenesen visszaállítsa a halálbüntetést a növekvő bűnözés visszaszorítása érdekében. Javaslatát egyetlen párt sem támogatta, így a rendkívüli ülés is elmaradt.

A Kisgazdapárt történelmi áldozata

1998-ban a két forduló között megkezdődtek a tárgyalások a Fidesz és az FKGP között. Orbán Viktor még az első forduló előtt azt mondta, elvben nem zárkózik el attól, hogy együttműködjön a kisgazdákkal. Deutsch Tamás, a Fidesz egyik alelnöke azonban május elején még azt állította, semmilyen egyeztetés sincs a két párt között. Ezt Torgyán már másnap cáfolta. A listás szavazáson 12,15%-ot szerzett kisgazdák végül valóban megállapodtak a Fidesszel: 82 képviselőjelöltjük visszalépett a jobb helyen álló fideszes vagy MDF-es jelölt javára. Ezt nevezte Torgyán történelmi áldozatnak, amiért szerinte az FKGP-nek különleges jogai lehetnek a kormányban.

A koalíciós egyeztetések egy hónapig húzódtak. A kisgazdák részéről Szabadi Béla, Bánk Attila és Turi-Kovács Béla vett részt a tárgyalásokon. Ma már egyikük sem tagja az FKGP-nek. A végső egyeztetés Leányfalun, a Torgyán család nyaralójában történt, ahol Orbán Viktor egy vasárnapi családi ebéd mellett egyezett meg jövendő koalíciós partnerével. A megegyezés értelmében a honvédelmi, környezetvédelmi és a csúcsminisztériummá fejlesztendő földművelési és vidékfejlesztési tárcát kapták meg a kisgazdák, és egy tárca nélküli minisztert is jelölhettek. A megállapodásban szerepelt, hogy a földművelésügyi miniszter az FKGP mindenkori elnöke lesz, az önkormányzati választásokon a kisgazdák a Fidesz főpolgármester-jelöltjét támogatják, viszont 2000-ben az FKGP tehet javaslatot a köztársasági elnök személyére. A koalíciós szerződést ünnepélyes körülmények között június 24-én, a Gellért Szállóban írta alá a két pártelnök.

Pepótól Torgyán ellenzékbe vonulásáig - botrányok sorozata az FKGP-ben

1998 őszétől botrányok sorozata kísérte a Kisgazdapárt kormányzati szerepvállalását. Utólag Torgyán József ezt úgy értelmezte, hogy a Fidesz szétverte, majd elfoglalta a Kisgazdapártot. Az első komoly botrány Torgyán családjához kapcsolódott. A pártelnök menye és nászasszonya komoly tisztségekhez jutottak, annak ellenére, hogy ezt szakmai múltjuk nem indokolta. A kinevezések miatt a Fidesz is megdorgálta Torgyánt. November 30-án ezért lemondott Torgyán fiának felesége, Hingyi Beatrix a MALÉV-nál kapott igazgatótanácsi tagságáról, és szintén lemondott a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottságába juttatott Hingyi Lászlóné is.

Csúcs László kisgazda képviselő decemberben nyilvánosságra hozta, hogy szabálytalanságok történtek az FTC támogatása körül. Földművelésügyi miniszterként Torgyán az FTC elnöke is volt, a tárca politikai államtitkára, Szabadi Béla pedig alelnöke lehetett a Fradinak. A minisztérium gyaníthatóan többször is szabálytalanul juttatott állami pénzeket az FTC-nek. Az ügy csak később kavart hatalmas viharokat, de már ekkor érezni lehetett, az FVM támogatási rendszere nem feltétlenül működik törvényesen.

Leghamarabb mégis Pepó Pál környezetvédelmi miniszter miatt kellett Torgyánnak visszavonulnia egy kormányzati konfliktusban. Pepó alkalmatlansága miatt már hosszabb ideje panaszkodtak különböző zöld szervezetek. Országos felháborodást keltett Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park vezetőjének leváltása, akit törvénysértéssel vádolt a miniszter, de a gyanút nem sikerült bizonyítania. Egyre több hír jelent meg arról is, hogy Pepó indokolatlan luxuskiadásokkal terheli a minisztérium keretét. 2000 nyarán Torgyán feladta Pepó védelmét, és a miniszter lemondott. Utódja Ligetvári Ferenc lett, de ő sem maradhatott sokáig. Először az derült ki róla, hogy 1990-ben szocialista jelöltként indult a választásokon, majd amikor rehabilitálta Aradi Csabát és elkezdte nyilvánosságra hozni a Pepó idején történt értelmetlennek tűnő kiadásokat, Torgyán visszahívta a kormányból. Helyére Turi-Kovács Béla került, akinek kinevezése után nem sokkal szétesett a Kisgazdapárt, és Turi-Kovács csatlakozott a Torgyánnal szemben állókhoz.

2000-ben mindenki azt találgatta, lesz-e Torgyán Józsefből köztársasági elnök. A koalíció megkötésekor a Fidesz az FKGP-nek ígérte a jelölés jogát. A párt Torgyánt jelölte államfőnek, de ő visszautasította a felkérést. Azt mondta, miniszterként többet tehet az országért. Nem mellékes szempont, hogy az MDF ekkor már jelezte: nem szavazná meg Torgyánt elnöknek, és a Fidesz több képviselője sem támogatta volna, hogy ő legyen az államfő. Torgyán végül maga helyett Mádl Ferencet javasolta, aki nem kötődik a kisgazdákhoz, 1995-ben pedig a Fidesz-MDF-KDNP jelöltje volt, és akkor a kisgazdák nem támogatták megválasztását.

2000 nyarán Pallag László volt a legtöbbet szereplő kisgazda a hírekben. A békési képviselő vezette és javaslatára létrehozott olajügyeket feltáró vizsgálóbizottság konkrét eredmény nélkül fejezte be munkáját. A vizsgálat során rengeteg gyanú merült fel rendőrök, politikusok és bűnözők összejátszásáról olajhamisítási ügyekben. Milliárdos csalásokról volt szó, de bizonyítékok nem kerültek elő. A Pallag által vizsgálóbizottság elé vezetett tanú, Nógrádi Zsolt súlyos vádakkal illetett több kormánypárti és ellenzéki politikust is, például Pintér Sándor belügyminisztert. A vádakat Pallag megismételte, ezért több politikus beperelte őt. Az eddig lezárult becsületsértési pereket Pallag elvesztette, elsőként a belügyminiszternek kellett kártérítést fizetnie.

2000 őszétől folyamatosan korrupciós vádak kereszttüzébe kerültek a kisgazdák. Októberben Székely Zoltán képviselő, a párt vállalkozói tagozatának elnöke ellen indult rendőrségi eljárás, amikor a Gellért téren rajtakapták 20 millió forint átvételekor. A vád szerint Székely állami támogatásból csatornázást végző vállalkozókat és önkormányzatokat zsarolt a programot felügyelő albizottság elnökeként. Székely jelenleg előzetes letartóztatásban várja az ítéletet. A következő botrány Torgyánt személyesen is érintette: kiderült, olyan drága családi házat épít, amire vagyonbevallása alapján nem lett volna pénze.

Még ezen az őszön derültek ki olyan információk Torgyán minisztériumával kapcsolatban, amelyek hamarosan bukásához vezettek. 2000-2001 fordulóján Torgyán tekintélye egyszerre rendült meg a pártjában és a kormányban. A párt viharos szilveszteri ülése után - ahol leváltották Liebmann Katalin budapesti elnököt - kilépett a frakcióból több ismert kisgazda politikus: Lányi Zsolt, aki még a rendszerváltás idején régi barátját, Torgyánt a pártba hívta, Molnár Róbert, aki Torgyán személyes titkárából lett a párt főtitkára, Csúcs László, Kiszely Katalin és Pápai Mihály. Miközben újabb kizárásokkal, nyilatkozatháborúval és kilépésekkel folytatódott a párt frakciójának szétesése, egyre súlyosabb vádak érték a Torgyán vezette FVM-et.

A vádak szerint a minisztérium több százmillió forint állami támogatást osztogatott el jogszerűtlenül, elsősorban a párthoz közel álló személyeknek és szervezeteknek. A legsúlyosabb visszaéléseket a vád szerint az Agrárinnovációs Kht. követte el, amelynek a tulajdonosi jogait Szabadi Béla képviselte.. Újra felmerült az FTC jogtalan támogatásának vádja is, kiderült, hogy az FVM-ben a törvényben előírtnál több ember magasabb fizetésért dolgozott, és indokolatlan kiadások (rágógumitól kutyaeledelig) is szerepeltek a könyvelésben. Közben Torgyánt kemény támadások érték indokolatlannak tűnő hosszú, egzotikus tájakra vezető hivatalos utazásai miatt. Ekkor robbant ki a "kazetta-ügynek" nevezett botrány is: Deésy Géza vállalkozó egy olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Torgyán József fiának átadandó kenőpénzről van szó. Az ügyben nyomozás indult, és mostanra ugyan Torgyán fia ellen elejtették a vádat, de a család több ismerőse gyanúsítottként szerepel az ügyben.

2001. február 15-i hatállyal Torgyán és Szabadi lemondtak az FVM vezetéséről. A miniszter utódjának Gyimóthy Gézát javasolta, de a Fidesz ellenkezése miatt Torgyán jelöltje lemondott a miniszterségről. Orbán Viktor végül a szintén kisgazda Boros Imre tárca nélküli minisztert bízta meg a minisztérium vezetésével, aki vizsgálat indított, amely megerősítette a gyanút a visszaélésekről. Boros tett feljelentést az ügyészségen, s ez alapján folyik a nyomozás Szabadi Béla ellen a mai napig is. Torgyán időközben összeveszett minisztereivel is: Szabó János, Boros Imre, Turi-Kovács Béla megalapították a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségét, és a Fidesszel keresték a kapcsolatot. Júniusban letartóztatták Szabadi Bélát, aki most házi őrizetben várja a bíróság ítéletét. Ekkor Torgyán már rákosista koncepciós pernek nevezte az eljárást. A kisgazdapárt aprózódása tovább folytatódottt egész évben. Torgyánnal párhuzamosan Lányi Zsolt is nagygyűlést szervezett, elnökké választatta magát, de amikor a bíróság ezt jogtalannak nevezte, új párt szervezésébe kezdett, ebből lett őszre a Magyar Kisgazda és Földmunkás Párt. Az év végén Lányi bejelentette, visszavonul a politikától. Liebmann Katalin szintén új pártot alapított, Reform Kisgazdapárt néven, és tovább működött a volt kisgazda majd MIÉP-es, később független képviselő Cseh Sándor vezette Kisgazda Szövetség. A szétesést jellemzi, hogy több megyében párhuzamosan választottak elnököket a Torgyánhoz hű és a vele szemben álló párttagok, miközben Torgyán belső ellenzéke is erősen megosztott.

Kölcsönös kizárások sorozata után a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette kisgazdafrakció kizárta soraiból a pártelnök Torgyán Józsefet is. Így a ciklus végére Torgyán független képviselő lett, de ilyen minőségében egyszer sem ment be a Parlamentbe. Torgyán József ősszel utolsó megmaradt parlamenti híveit felszólította, ne támogassák a kormányt. Felhívását csak kevesen követték, így a kormánypárti többség még épp megmaradhatott.

2001 végére a Kisgazdapárt jóval népszerűtlenebb, mint bármikor megalakulása óta, a közvélemény-kutatások szerint lehet, hogy parlamenti mandátumot sem tud szerezni a párt. Az biztos, hogy jogszerűen a választásokon csak a Torgyán vezette párt használhatja az FKGP nevet, és teljesen bizonytalan, hogy az ellene szervezkedők képesek-e együtt elindulni a választásokon.

2001 decemberében Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke végül Turi-Kovács Bélával és Szentgyörgyvölgyi Péterrel írt alá választási megállapodást, amely szerint a Torgyán-ellenes kisgazdák közül többen indulhatnak a Fidesz és az MDF támogatásával.

A többi párt története:

A Fidesz lehet az első ismétlő a rendszerváltás után

Az MDF feladta önállóságát, de a létét megőrizheti

A MIÉP inkább belülről támogatná a polgári kormányt

Az MSZP újra szociális biztonságot ígér, míg ellenfelei a Bokros-csomagot emlegetik

Az SZDSZ a küszöbbel versenyez, de az MSZP-vel kormányra is kerülhet

Ajánlat:

A kisgazdák honlapja