Elhalasztották a döntést Siklósi Mária perében

A Fővárosi Bíróság elhalasztotta a döntést, és február 20-ára újabb, Siklós Mária személyes meghallgatásával zajló zárt tárgyalást hívott össze szerdán abban a közigazgatási perben, amelyet az építész indított a Magyar Építész Kamarával szemben. Siklós Mária a Magyar Építész Kamara (MÉK) tavaly decemberben született határozatának hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól. Ez a határozat etikai vétségre hivatkozva kizárta az építész kamara soraiból Siklós Máriát, a Nemzeti Színház tervezőjét.

A szerdai tárgyaláson - bírói kérésre - az alperes jogi képviselője vállalta, hogy bizonyos építészeti, szakmai szempontból lényeges fogalmakat - programterv, vázlatterv, kivitelezési és koncepcióterv - írásban meghatároznak. Az alperes ebben az okmányban jelzi majd azt is, hogy ismeretei szerint Siklós Mária mikor készítette el ezeket a terveket. Az alperes keresetében foglaltak szerint ugyanis a felperes tudatosan keveri a program-, vázlat-, kivitelezési és koncepcióterv fogalmakat.

A szerdai tárgyalás érdemi része előtt hosszabb időt vett igénybe az, hogy a bíróság döntsön: elfogadja-e teljes egészében a felperes azon kérését, hogy az ügyet, Siklós Mária személyiségi jogainak védelmére és üzleti titok sérülésére való hivatkozással a nyilvánosság kizárásával tárgyalják. A bíróság úgy határozott, hogy csak az építész személyes meghallgatását tartják zárt ajtók mögött.

A szerdai tárgyaláson mind a felperes, mind az alperes által eddig benyújtott iratokat ismertették.

A felperes, Siklós Mária jogi képviselői a tárgyaláson újabb beadvány csatolását kérték a bíróságtól, ami ismertetésük szerint azt tanúsítja, hogy a MÉK etikai bizottsága eljárási szabálytalanságot követett el a tavalyi vizsgálatakor. Szerintük a másodfokon eljáró etikai bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek alapján ugyanis nem volt jelen minden bizottsági tag az ügy vizsgálatakor.

A felperes jogi képviselői szerint a MÉK etikai bizottsága saját szabályozásához nem ragaszkodott, megsértette azt.

Siklós Mária jogi képviselői közölték, hogy a keresetükben lévő érdemi kérés változatlan: az építész nem követett el súlyos etikai vétséget, ezért nem is indíthattak volna ellene szakmai eljárást.