Az Amnesty International szerint hazánkban hátrányosan megkülönböztetik a romákat és a menekülteket<

A romákat és a menedékkérőket érő hátrányos megkülönböztetéseket rója fel Magyarország esetében az Amnesty International (AI) az emberi jogok érvényesüléséről készített éves jelentésében. A jogvédő szervezet szerint hazánkban előítélet övezi a romákat, akikkel szemben számos esetben a rendőrök is erőszakosan lépnek fel. Az új menekültügyi törvényt a hivatalnokok pedig semmibe veszik.

A nemzetközi emberi jogvédő szervezet szerdán Londonban tette közzé a tavalyi évről szóló jelentését. Magyarországról szóló fejezetének megállapításait az AI már ismertette az emberi jogok európai érvényesüléséről áprilisban kiadott időközi jelentésében.

Magyarországon az AI szerint a romák továbbra is sokrétű megkülönböztetésben részesülnek, amely miatt szociálisan és gazdaságilag a társadalom peremére szorultak. A közvéleményben és a rendőrség körében széles körűnek látszik az a meggyőződés, hogy a romák eredendően bűnözők. Az Európai Bizottság éves jelentése Magyarország európai uniós csatlakozásának felkészüléséről pozitív volt, de a korrupció, a sajtószabadság és a menekültkérdés mellett aggodalomra adó okként említette a romákkal szembeni bánásmódot - emlékeztet az AI.

A szervezet négy budapesti, illetve hajdúhadházi esetről készült leírásában bírálja a rendőrség erőszakos fellépését roma fiatalokkal szemben, amikor állítólag megverték az előállítottakat. A hajdúhadházi ügy kapcsán felhívja a figyelmet arra is, hogy az esetről a Fókusz televíziós műsornak beszámoló roma férfit a műsor után egy rendőrtiszt megverte, mondván: rászolgált a különleges bánásmódra, amiért megszólalt a televízióban.

A menekültek magyarországi helyzete kapcsán az AI megállapítja, bár tavaly szeptemberben módosították a magyar menekülttörvényt, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak a menedékkérőknek, az illetékesek gyakran megkerülik azt. Számos menedékkérőt, köztük gyermekeket tartanak hosszú ideig rossz körülmények között menekültközpontokban, ahol szembesülnek a menedékkérés folyamatának hiányosságaival.

A jelentés szerint néhány menedékkérőt anélkül toloncoltak ki tavaly az országból, hogy lehetővé tették volna számára menedékkérelme előterjesztését. A határőrök gyakran semmibe veszik a szóbeli menedékkérést, a keleti határokon sok menedékkérőt visszairányítanak Ukrajnába.

A menedékkérés folyamatának hiányosságai között említi, hogy a menedékkérők kikérdezése hiányos, felületes, a tolmácsolás nem megfelelő. A menekültközpontokban tartott menedékkérők kérelmeit nem mindig juttatják el a megfelelő hatóságokhoz.

Az AI szombathelyi és nyírbátori eseteket ismertetve bírálja azt is, hogy a központokban rosszul bánnak a menedékkérőkkel. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyvédek és az emberi jogi csoportok képviselői csak korlátozottan tudnak kapcsolatot létesíteni a központokban tartott menedékkérőkkel. Az AI tavaly ősszel Magyarországon járt küldöttjét a hatóságok nem engedték be sem a szombathelyi, sem a nyírbátori menekültközpontba.

A nemzetközi emberi jogi szervezet képviselői a romákkal szembeni előítéletekből eredő megkülönböztetéseket, a fizikai és szóbeli bántalmazásokat Közép-Kelet-Európa országaiban azonosították leginkább - Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Görögországban, valamint Koszovóban.

A menedékkérők jogai kapcsán a jelentés bírálja, hogy Angliában és Írországban a múlt évben elfogadott új bevándorlási törvény hátrányos a menedékkérőkkel szemben, és felrója, hogy Ausztriában a szélsőjobboldali Szabadságpárt nyíltan hirdeti a bevándorlók befogadásának leállítását. A menedékkérőkkel szembeni rossz bánásmódot a svájci és a belga hatóságoknak is a szemére veti.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2000.06.14.)