Magántőke az állami és önkormányzati kórházakban<br/>

Óvatosan ugyan, de beengedné az állami és önkormányzati fenntartású kórházakba a magántőkét az egészségügy privatizációjáról szóló törvénytervezet. A Népszava birtokában lévő dokumentum többek között rögzíti, hogy a járó- és fekvőbeteg-intézmények milyen vállalkozási formában működhetnének tovább a privatizáció után. A jogalkotók megengednék, hogy az egészségügyi intézmények speciális szolgáltatásokkal saját bevételeket termeljenek maguknak, ám ezt csak fejlesztésre vagy bérkifizetésre költhetnék. Hogy ne csak a biztos megtérülést hozó szolgáltatásokra jelentkezzen a magántőke, a magánosított intézmények öt évre előre meghatározott szakmai program szerint működhetnének. Az "ötéves terv" tartalmát az egészségügyi miniszter döntené el.

Beengedné a magántőkét az állami és önkormányzati fenntartású kórházakba - áll az egészségügy privatizációjáról szóló törvénytervezetben. A Népszava birtokában lévő javaslatban szereplő vállalkozási formák közül az egyik az állami egészségügyi intézmény lenne, mely központi költségvetési szervként működne. Ezeken keresztül tartaná fenn a "központi hatalom" a saját tulajdonában maradó intézményeit, például az egyetemi klinikákat vagy a rendőrség és honvédség tulajdonában lévő egészségügyi intézményeket. Ezek továbbra is a minisztérium fennhatósága alatt működnének.

A jogalkotók először vetik papírra és jelenítik meg törvénytervezetben a magántulajdonban lévő, köz- vagyis állami feladatokat is ellátó magánszolgáltatókat. Ez azt jelentené, hogy az eddig meglehetősen távol tartott magántőkét beengednék a döntéshozók az eddig tisztán állami tulajdonban lévő kórházakba is. A kérdéssel azonban óvatosan bánnak, ami abból látszik, hogy két variációt is kidolgoztak a magánszféra bevonására.

Az első verzió nem határoz meg az egészségügybe befektetni kívánó vállalkozások számára szervezeti kötöttséget: azaz a befektető szabadon választhatna az összes hazánkban létező szervezeti forma közül. A választási szabadság viszont csak a teljesen magánkézbe kerülő egészségügyi intézményeket illetné meg.

Azok, akik állami feladatokat is ellátnának, hiába hívják segítségül a befektetőket, kizárólag központi, vagy önkormányzati költségvetési szervként, közhasznú társaságként, illetőleg kft., vagy rt. formájában működhetnének.

Ezzel szemben a másik, szigorúbb variáció semmilyen választási lehetőséget nem tesz lehetővé a befektetők számára, kizárólag azokat a tulajdonosi formákat engedi meg, melyeket a közintézményeknek, vagyis a kft. vagy az rt. nyújtotta vállalkozási lehetőséget.

A jogalkotók a helyhatósági büdzséből működő önkormányzati kórházak számára is szabadabb gazdálkodást tenne lehetővé. Újdonság, hogy az önkormányzatok gazdasági társaságot alapíthatnának külső befektetők részvételével, bevonva azokat a tulajdonukban lévő kórházak gazdálkodásába.

A törvénytervezet külön szól a kórházak gazdálkodási lehetőségeiről is. Először fogalmazódik meg, hogy a költségvetési szervként működő állami közintézményeknek megengednék, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, melyből többletbevételre számíthatnak. Ezt a plusz- pénzt azonban csak a szolgáltatás színvonalának emelésére, illetve az ebben részt vevő egészségügyi dolgozók díjazására lehetne fordítani. A törvénytervezet azt is kimondja, hogy a kórház költségvetésének megállapításakor ezek a pluszbevételek nem vehetők figyelembe, vagyis semmilyen jogcímen nem vonhatják le tőlük.

A társadalombiztosítás által támogatott szolgáltatásokat továbbra is az egészségügyre szánt költségvetésből finanszíroznák. A magánosított intézmények öt évre előre meghatározott szakmai program szerint működnének. Erre azért van szükség, hogy ne csak a jól kifizetődő, biztos megtérülést hozó ellátásokat ,,csemegézzék ki" a befektetők. Az "ötéves terv" pontos tartalmát az egészségügyi miniszter rendeletben határozná meg, természetesen a kórházvezetők bevonásával.

Sóvári Mónika

(Népszava)

Korábban:

(2000. január 14.)