Spekulánsoktól féltik házukat a lajosmizsei szegények

Olcsón vásárolja fel egy férfi az elszegényedett lajosmizsei családok házait, és pár hónap múlva 8-10-szeres áron értékesíti az ingatlanokat - állítják a helyiek. A bajba jutottak szerint sok család nem tudja fizetni az 1990 előtt felvett lakásépítési kölcsönt, ezért kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, a spekulánsok pedig kihasználják, hogy a törvényekhez nem értenek, egy részük még írni, olvasni sem tud. A telekspekulációval vádolt férfi szerint minden törvényesen zajlik, és nem érti a felháborodást. Ő tisztességesnek tartja az üzleten szerzett hasznot.

"Tisztességes üzleti haszon" - magyarázza Kiss Géza, hogy miért veszi meg eladósodott családok házait Lajosmizsén. A férfi szerint erős túlzás, hogy több mint 40 házat vásárolt volna meg, mert - mint mondja - mindössze 3 háza van a városban, azok is 20 kilométeres körzeten belül. "Melyik az az ember, aki bukással bele megy vállalkozásba? Ha le lehet menni a felére, miért adnék érte dupla árat?" - érzékelteti üzleti szempontjait a férfi, aki szerint az adásvétel így is ráfizetéses, mert a per- és egyéb költségek miatt már többet vesztett Pataiék házán is, mint amennyit keresett.

"Benne laknak, és nem fizetnek. Lakbért fizetni kell, közüzemi tartozást fizetni kell. Én is el tudnám dajdajozni azt a kis pénzemet a kocsmában" - mondja Kiss. Szerinte a helyiekkel van a probléma. "A házaknak azért nincs forgalmi értékük, mert ilyen megnyilvánulások vannak" - mondja fejével a Pataiék házánál összegyűlt perlekedő emberekre bökve.

Az ügyletekben - hasonlóan egy, az ügyről készült OCÖ-jelentésben említett jogi szakvéleményhez - nem lát semmi kifogásolnivalót a lajosmizsei önkormányzat sem. A házakat minden esetben megtekintés alapján becslik fel, vélhetően így történt ez Pataiék esetében is - mondja Tengölics Judit adó- és pénzügyi osztályvezető. Az önkormányzat feladata az árverezéseknél csak annyi, hogy kifüggeszti az árverésről szóló hirdetményt, aminek Tengölics szerint minden alkalommal eleget tesznek. Az értékbecslésről a végrehajtó értesíti az érintetteket. A becsült ár ellen pedig lehet panasszal élni 15 napon belül. Ezután az ingatlan tulajdonosváltását már nem követi az önkormányzat - magyarázza a gyakorlatot.

A helyiek szerint nyerészkednek

A helyiek szerint azonban nem csak Kiss ludas abban, hogy az eladósodott családok pórul járhatnak Lajosmizsén. Az emberek a várost és a megyét is vádolják, amiért semmit nem tesznek a szerintük tisztességtelen üzletelés ellen. Pataiék korábbi Mikszáth utcai szomszédja szerint nem véletlen, hogy az önkormányzat nem segít. "Ha egyen segít, akkor mindnek kellene" - indokolja a férfi a város tétlenségét.

"Nem csak cigánykérdésről van szó" - mondja a volt szomszéd. A férfi szerint a legnagyobb gond az, hogy sokan pont akkor maradtak munka nélkül a rendszerváltás után, amikor megsokszorozódott a lakáshitelek kamata. Az ő családjának egyik hónapról a másikra 6-ról 28 ezer forintra emelték a törlesztőrészletet. "Megroggyantunk a '90-es években. A szegénység netovábbja" - érzékelteti a lajosmizsei állapotokat. "A házakat megveszi egy ilyen, mint a Kiss Géza, és nyerekedik rajta 3-4 milliót. Másról nem szól a fáma, csak a kapzsiságról és a pénzszerzésről" - mondja.

Mások is úgy látják, hogy a fő probléma a szegénységgel van. A kilakoltatási kísérlet után Radicsék házában beszélgető romák szerint nem cigánykérdésről van szó, mégis az ügyeskedés áldozatai. "Mi vagyunk a legkiszolgáltatottabbak" - mondja egyikük. "Nem volna itt gond, ha volna pénz" - teszi hozzá valaki.

Sáling Gergő
Fotó: Fábián Évi