Pénzért se adják mérgezett földjüket a tétényiek

Nagytétényben 1400 telek alatt mérgezett a föld. A közeli, másfél évtizede bezárt Mettallochemia gyár szennyezte súlyosan a talajt olyan nehézfémekkel, melyek rákot is okozhatnak. A kormány most megígérte, 2008-ig mindenkinek kicserélik a kertjében lévő földet. Sokan azonban nem akarják, hogy kertjük pusztasággá váljon, mások pedig nem hisznek az ígéretnek: 14 éve hiába várják ugyanis a megoldást.

A nagy talajcsere 2001 nyarán hozta először igazán izgalomba az itt élőket. Akkor az összes érintett telken talajmintát vettek, és készült egy nagy térkép, amin mindenki megnézhette, hogy az ő kertjéből hány centi mélyen kell elvinni a földet. Az átlag 20-40 cm körül volt. A kutatást a Metalloglobus nevű cég fizette, mely úgy szerezte meg a privatizációkor a Metallochemiát kedvezménnyel, hogy a szerződésben benne volt, az osztrák tulajdonosnak részt kell vállalnia a kármentesítésben. Ennek mértékéről 1994 óta pereskedett a cég az állammal. Hivatalosan évekig e per miatt nem indult el a talajcsere.

A virágokat kitépnék a lakók érdekében

A mostani megoldást az hozta, hogy a kormány 2006-ig meg akarja építeni a gyártelep területén átmenő új sztrádát. A Metalloglobustól átvette az állam a gyártelepet, és további pénzt már nem kérnek tőlük. A gyár maradékát lebontják, az ott lévő 410 ezer köbméter veszélyes földet szigetelik, aztán ráépítik az M6-ost. A házak talaját csak a következő ütemben cserélik. Csillag István azt ígérte, a kormány az egészre félretesz 12 milliárd forintot. A 2001-es felmérés idején még csak 5-6 milliárdra becsülték a költségeket.

A gyár eltakarításának mindenki örül. "Horror filmet lehetne ott forgatni" - mondja egy környékbeli férfi. A gyár és a lakott terület között egy kis fás rész van, mögötte jön a kőkerítés, amiről már leszedték a 2001-es HALÁLGYÁR feliratot, helyébe most kisebb betűkkel az Elmebetegség szót firkálták. A környéken rengeteg illegálisan lerakott szemét van, a gyár előtti utcai lámpák elgörbültek, a gaz között cserepek, szilánkok, sitt, kerékgumi, üdítősdoboz, feslett heverők rohadnak.

A környékbeli házak viszont takarosak, a kertek nagy része tele van ültetve, évtizedes fák adnak árnyat a hőségben, van, ahol már érik a szilva is. A földcseréhez minden növényt ki kell tépni, a kocsibeállók betonját fel kellene törni. A tervek szerint mindenkit kártalanítanak, igyekeznek annyit visszaállítani a kertekből, amennyit lehet, de a környékbeliek nem nagyon bíznak az ígéretekben.

"Maradjon ez inkább így, én azt mondom. 70 éves ház a miénk. Ha ide jönnek a gépekkel, azonnal összeomlik, nem lehet csak úgy elvinni a földet." - mondta egy asszony, aki biztosan nem engedi majd be a talajcserét végző munkásokat. "Az ember nem szívesen enged be idegent az otthonába, ki tudja milyen származású munkások jönnének. Mi különben is már hozattunk ide földet. A kapun sem férnének be a gépeikkel, azt mondták, hogy markolók jönnének. Jó, hogy azt ígérték, hogy csinálnak új kerítést, ha kell, de mi azért megtartanánk a mienket." - mondta egy családapa, a szomszéd utcában. "Nálunk nincs gyümölcs, füvet nem eszik az ember, minek cseréljünk talajt?" "Ha akkora baj lenne, akkor nem csak nekünk lenne tilos építkeznünk, hanem a szállodásnak is, aki a munkásszállót újította fel." "Ha megbolygatjuk a földet, csak feljön a szennyeződés, ami pedig már pont lemehetett a mélyére." A legtöbb [origo]-nak nyilatkozó lakó egyáltalán nem lelkesedett a talajcseréért.

Sajnálják a fákat

"Én beengedem őket, legalább nyugodt lehetek, hogy nem leszünk betegek." - mondta viszont egy fiatalabb nő. A helyi környezetvédők szószólója, Firisz Sándor már több mint tíz éve propagálja és szervezi a talajcserét. A 2001-es felmérés idején sikerült is a többséget a talajcsere mellé állítani. Akkor csak 10-15 lakó nem engedte be a kertjébe a mintát vevő munkásokat, és házról házra járva folyt a győzködés. "A lakott területen most vegyes a fogadtatás. Azt kell megértetni az emberekkel, hogy ha nem is hiszik el, hogy a nehézfémek veszélyesek, legalább azt fogadják el, hogy növekedhet az ingatlanuk értéke. Most állami pénzből megtisztíthatják a kerteket, és ez legalább 25 százalékkal emelni fogja a telkek értékét. Ez lenne a jól felfogott érdekük, nem beszélve arról, hogy végre nyugodtan ki lehetne engedi a gyerekeket játszani."

Mészáros Péter, a kerületben működő Zöld Jövő nevű környezetvédő csoport elnöke szerint engedékennyé tehetné a vonakodókat, ha a telekkönyvekbe bejegyeznék, hogy kinél volt és kinél nem volt talajcsere. Ezzel egyértelművé válna, hogy melyek maradtak a veszélyes telkek, és akkor azok értéke jelentősen alacsonyabb lenne a többinél. Szerinte nem szabad érintetlenül hagyni a gyár melletti kiserdőt, ki kell vágni ott is a fákat, és az ottani talajt is el kell hordani.

Mészáros meglepődött a kormány gyors elköteleződésén, mert 14 éve még soha nem akartak erre pénzt áldozni. Szerinte az útépítésen kívül sokat számíthatott, hogy a kerület parlamenti képviselője Lendvai Ildikó, aki az MSZP frakcióvezetőjeként ki tudta járni, hogy ennyi pénzt költsön az állam el a XXII. kerületre. "Valami történhetett, mert tavaly még úgy tűnt, inkább máshová építik a sztrádát, csak ne kelljen erre ennyit költeni, de igazából nem tudom, hogy mi változott."

Magyari Péter