Nem létező lakásokkal üzletelt a XII. kerületi önkormányzat

A Városmajor utca 21. szám alatti házban olyan lakásokat adott el a XII. kerületi önkormányzat az ott élő bérlőknek, amelyek a földhivatal ingatlan-nyilvántartása szerint nem léteznek. Ráadásul a földhivatalnál nincs nyoma a társasházi alapító okiratnak, enélkül pedig nem lehetett volna eladni az ingatlanokat. A lakóknak a már közel tíz évvel ezelőtt megkötött adásvételi szerződések ellenére sem jegyzik be a tulajdoni jogát. A háttérben egy, a ház melletti parkoló tulajdonjoga körüli vita húzódik: az önkormányzat magának akarja a telket, és csak akkor hajlandó tíz év késéssel benyújtani a társasházi alapító okiratot, ha a lakók lemondanak a házzal egy helyrajzi számon szereplő ingatlanrészről.

A vita tárgya

A jogi huzavona hátterében egyértelműen a házhoz tartozó, parkolóként használt hátsó udvar áll. A korábbi tulajdoni lapon ugyanis a Városmajor utca 21. alatti lakóház és a Maros utca 18. alatti parkoló egy ingatlanként szerepel. Így elméletileg a bérlők osztatlan közös tulajdonába került volna az üres telek is, amikor megvették a lakásokat. Az önkormányzat azonban már évek óta szeretné értékesíteni a Maros utca felőli ingatlanrészt, és egy házat építeni az üresen álló telekre. A kerület ezért azokkal, akik 1994 után vették meg a lakásokat, a szerződéskötéskor aláíratott egy záradékot is. A záradékban arról volt szó, hogy a Városmajor utca 21. és a Maros utca 18. között telekmegosztás van folyamatban, a vevőnek vállalnia kell, hogy ha emiatt a társasház alapító okiratát később módosítják, akkor azt aláírja és lemond a Maros utcai ingatlanrészről.

Mitnyan György (Fidesz), a XII. kerület polgármestere egy korábbi lakógyűlésen az általa is aláírt jegyzőkönyv tanúsága szerint azt mondta a lakóknak: a kerület kompromisszumos megoldást javasol az ügyben, és kész felülvizsgálni az eladási árat. Az üres telek esetleges beépítése miatti értékcsökkenést kompenzálná ugyanis az önkormányzat. A lakógyűlésen azt is mondta Mitnyan, hogy ha nem tudnak megegyezni, akkor "adott esetben a szerződés felbontására is sor kerülhet". Ez esetben azonban a tulajdonos elveszíti tulajdonjogát és bérlőként lakhat a lakásban, illetve más épületben lévő önkormányzati lakásban.

A polgármester ezen a 2002-es lakógyűlésen elmondta azt is, hogy a társasházi alapító okirat földhivatali bejegyeztetésére csak azután kerülhet sor, ha megegyeztek azzal a kilenc tulajdonossal, akikkel záradék nélküli szerződést kötöttek. A záradék nélküli szerződéseket módosítani kell, meg kell vizsgálni, hogy a vételi ajánlat tartalmazta-e a Maros utca 18. alatti ingatlanrészt. Amennyiben igen, akkor annak értékét visszafizetheti az önkormányzat - vázolta fel a megoldási lehetőséget a kerületi vezető.

Az önkormányzat az elmúlt években többször felszólította a lakókat, hogy mondjanak le a Maros utcai ingatlanrészről. Cserébe azt ígérték, hogy benyújtják az alapító okiratot, és kártérítésre is számíthatnak a lakók.

Időközben - mivel papíron az önkormányzat a tulajdonosa az egész ingatlannak - már kezdeményezték a földhivatalnál a telek megosztását, ez már folyamatban van, de egyelőre nem jogerős a döntés.

Komáromi Gergely