Titkos kormányhatározat a polgári gépek lelövéséről

Már Magyarországon is lelőhető az a polgári repülőgép, amelyet terroristák támadásra akarnak használni - írja a Népszabadság. A lap szerint a közelmúltban fogadta el a kabinet az erről szóló 3000-es titkos kormányhatározatot. A titkos határozat létezését Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is elismerte.

Nagyon gyorsan, megfelelő információk alapján és felelősséggel kell határoznia annak, akit az egyes országokban felhatalmaztak arra, hogy terrorista céllal eltérített utasszállító repülőgéppel szemben döntést hozzon, és kiadja a tűzparancsot - közölték szakértők pénteken az MTI-vel.

A WTC elleni támadás óta óvatos Amerika

Deák Péter katonai szakértő szerint egy ilyen helyzetben a döntéshozó személynek megfelelő információk és mérlegelés alapján kell döntenie. Példaként említette, hogy olyan esetekben kell a repülőgép megsemmisítéséről dönteni, ha egyértelmű a "célra irányítás", vagy ha a pilóta nem válaszol. Megjegyezte, hogy nem feltétlenül kell egyből lelőni a repülőgépet, előfordulhat az is, hogy először például az egyik hajtómű kilövésével késztetik azt kényszerleszállásra.

Deák szerint egy ilyen helyzetnek meg kell teremteni a társadalompszichológiai feltételeit is, el kell fogadtatni a lakossággal a történteket. Hozzátette: egy ilyen katasztrófahelyzetben azonnal meg kell jelennie egy társadalompszichológiai csoportnak, amely megnyugtatja a lakosságot.

Azonnal használható forgatókönyv-változatokkal kell rendelkeznie a kormányzatnak egy ilyen helyzetre - mondta a szakértő. Ebben többek között szerepelnie kell annak, hogy hogyan tájékoztatják a lakosságot, a lelőtt repülőgépen ülők hozzátartozóit és a médiát.

Deák nem kívánt találgatásokba bocsátkozni annak kapcsán, hogy Magyarországon kit jelöltek ki arra a feladatra, hogy döntsön egy polgári repülőgép lelövéséről.

Kositzky Attila nyugállományú altábornagy, a magyar légierő volt parancsnoka szintén előrebocsátotta, hogy nem ismeri a kormányhatározatot, ugyanakkor elmondta: a polgári repülés biztonságát szavatoló, 1944 decemberében elfogadott chicagói egyezményt a magyar kormány 1971-ben írta alá. Az egyezmény és az arra épülő kormányhatározat szerint az adott államok joga, hogy a területükön olyan légtereket jelöljenek ki, amelyeken belül tiltott, vagy korlátozott a repülés. Az altábornagy a magyarországi repülőtérképről ezek között említette a paksi atomerőművet, a Parlament környékét, valamint az olajfinomítókat, a gáztelepeket és a nagyobb lakóterületek központjait.

Szerinte az egyezmény 12. cikkelyének utolsó mondata értelmében a repülési szabályokat durván megsértő személyt az adott országok üldözni kötelesek. Mint elmondta, ilyenkor két, úgynevezett készültségi vadászgép indul el, amelyek először megpróbálják igazoltatni a levegőben a járművet. Ha a repülő pályája vészesen eltér, a pilótákkal nincs kapcsolat és a gép senkinek a rádiójelére nem válaszol, dönteni kell: vállalja az állam vezetése a kockázatot, vagy tűzparancsot ad a vadászgépek pilótáinak.

"Iszonyatosan nagy felelősség" - mondta az altábornagy, hozzátéve, hogy egy polgári gép egy perc alatt 10-15 kilométert tesz meg, ezért nagyon gyorsan kell dönteni. Reményének adott hangot, hogy ilyen eset soha nem következik be Magyarországon.

Kositzky Attila elmondta, hogy a nyugati országokban hosszú időn keresztül "egy politikai személynek", köztársasági elnöknek vagy miniszterelnöknek kellett kiadnia a parancsot arra, hogy a vadászgépek nyissanak figyelmeztető tüzet, vagy semmisítsék meg az utasszállítót. Ma inkább arra hajlanak, hogy a tűznyitás jogkörét arra a szintre "adják le", ahol a valós adatokkal rendelkeznek - tette hozzá.

Az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én négy repülőgépet térítettek el terroristák. A személyszállító gépek közül kettő a New York-i Világkereskedelmi Központnak ütközött, egy másik a védelmi minisztérium, a Pentagon épületébe csapódott, míg a negyedik egy pennsylvániai mezőn zuhant le.

A terrorcselekményeket követően az Egyesült Államokban megszigorították a repülőterek ellenőrzését és az utasok átvizsgálását, majd döntés született arról is, hogy a gépeket biztonsági személyzet kísérje.

A terrorcselekményeket kivizsgáló bizottság a napokban ismertetett jelentése szerint az amerikai légvédelem végzetesen felkészületlen volt az említett terrorcselekmények elhárítására.

A jelentés szerint a légvédelemnek nem volt esélye arra, hogy lelője a terroristák hatalmába került gépeket. A dokumentum írói szerint a késedelem fő oka az volt, hogy az eljárási szabályokat az ellenlépésekre némi időt hagyó túszejtő-zsaroló terrorakciókra dolgozták ki, nem pedig az öngyilkos gépeltérítések esetére.

[origo]/MTI