Többen mézesmadzagnak tartják a kormány reformötletét

Jelentősen felpuhított formában fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége a közigazgatási reform első elemét, az önkéntes kistérségi társulásokról szóló törvényt. Az eredeti tervek szerint a több mint 3200 önkormányzatnak kötelező lett volna 168 kistérségbe sorolódni, végül azonban csak az önkéntes alapon szerveződő kistérségek felállítását fogadták el, mert ehhez nem kellett az ellenzék támogatása. Az új rendszer olcsóbb lesz, javítja a közszolgáltatások színvonalát - érvelnek a támogatók. Bár a reformra az ellenzők szerint is szükség van, úgy vélik, a konszenzus nélkül elfogadott jogszabály a közigazgatási rendszer alulfinanszírozottságát nem oldja meg.

A most elfogadott törvény legnyilvánvalóbb szépséghibája, hogy nem teszi kötelezővé a kistérségi társulások létrehozását. Ennek oka, hogy a kötelező kistérségi társulások létrehozásához a parlament kétharmados támogatására lett volna szükség, az ellenzéki pártok azonban szinte az első perctől ellenezték a kormányzati javaslatokat. "Ezért kellett a puhított változatát megcsinálni" - mondta Ágh. Az ellenzék érvelése szerint azonban azért nem volt támogatható sem a kötelező kistérségi társulásokról szóló, sem a most elfogadott javaslat, mert nem világos, hogy milyen feladatuk lesz a kistérségknek, milyen az önkormányzatoknak és miből finanszírozza majd a kormány az új rendszer működését.

"A mostani reform több okból elhibázott" - jelentette ki Szita Károly kaposvári polgármester, korábbi fideszes országgyűlési képviselő. Szita szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a kormány nem megfelelő sorrendben nyúlt a közigazgatási reformhoz. "Újra kell osztani a feladatokat, ezt követően hozzá kell rendelni a pénzt, és csak a harmadik lépés a hatékonysági vizsgálat. Ennek most a fordítottja történik" - mondta.

A polgármester szerint az új törvényből nem minden önkormányzat profitál majd, mert a kistérségi támogatások nem normatív alapon járnak. Minden kistérség pályázhat majd, a tendereken azonban nem nyerhet minden induló, így akadnak majd olyan kistérségek, amelyek semmit sem látnak majd a 7 milliárdból - állította Szita, aki szerint a javaslat jelenlegi formájában nem átalakítja, hanem felforgatja a közigazgatást.

"Nem világos, hogy mit akarunk elérni, mitől lesz ez jobb és mennyibe kerül majd" - mondta a törvény elfogadása után az [origo]-nak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte "dicséretes, hogy a kormány megpróbál lépni", kérdés azonban, hogy mitől lesz jobb a kistérség és a regionális önkormányzat, mint a helyi, vagy megyei szervezet. Zongor szerint a 168 kistérség alkalmatlan arra, hogy felváltsa a helyi önkormányzatokat, mert nem tudnak majd minden feladattal megbirkózni. Legalább ekkora gond, hogy nem határozta meg a kormány, mi lesz ezután a települési önkormányzatok szerepe és feladata.

Zongor szerint az önkormányzati rendszer legnagyobb hibája, hogy 1990-ben "kevert" modell jött létre. A magyar önkormányzati rendszer ugyanis kétféle - az észak- és dél-európai - közigazgatás jellemzőit is magán viseli. Egyfelől ugyanis minden településnek van saját önkormányzata, ami a dél-európai országok sajátossága. Ugyanakkor - ennek némileg ellentmondó módon - minden önkormányzatnak kötelezően el kell látnia minden közfeladatot. Erre csak az észak-európai országokban van példa, ott azonban nincs minden lakott településnek saját közigazgatási szervezete.

Kérdéses az is, hogy az új rendszer működtetésére honnan lesz pénz. A most megnyitott 7 milliárd forintos pályázati alap ugyanis Zongor szerint csak "mézesmadzag, de az önkormányzati autonómiát nem erősíti". "Van egy kis pénz" - jellemezte a helyzetet az elnök, aki szerint azonban a mostani források nem elegendőek ahhoz, hogy ténylegesen átalakuljon a közigazgatás. A pályázati pénzek a területfejlesztésben várhatóan hoznak némi előrelépést, de ettől még "az alapkérdések nem változnak". A törvény "jelenlegi formájában nem hiszem, hogy eléri azt a célt, amit valamennyien szeretnénk, hogy minden településen kiszámíthatóan javuljon a közszolgáltatások minősége" - mondta Zongor.

Ágh Attila szerint őszre készülhet el a hét régió kialakításáról szóló törvénytervezet (a régiók főleg a sok pénzt hozó EU-pályázatoknál jutnak szerephez, ugyanis jelenleg csak ezek pályázhatnak a strukturális alapok forrásaira). A politológus szerint akkor megismétlődik majd ugyanaz a "játék", mint a kistérségeknél. Ezek szerint a kormány először ott is kétharmados támogatást igénylő javaslatot nyújt majd be, amit Ágh szerint az ellenzék leszavaz. Ezután pedig az önkéntes régiókról szóló törvényt a kormánytöbbség elfogadja. Ágh szerint a lényeg, hogy világossá váljon, a kormány "szándéka" a közigazgatási reform kapcsán. "Nem tekinthető kormányzati kudarcnak, hogy az ellenzék nem fogad el valamit" - tette hozzá.

Sáling Gergő