Megbukott az iraki katonák hazahozásáról szóló javaslat

A Fidesz tartózkodott, az MSZP pedig nemmel szavazott arra az MDF-es javaslatra, hogy vonják ki a magyar katonákat Irakból, ha az ENSZ nem veszi át az irányítást június végén. Az SZDSZ szerint maradniuk kell a katonáknak, mert a kivonulás engedmény lenne a terrorizmusnak, a következmény pedig a teljes káosz lenne. A Fidesz már a héten négypárti egyeztetést akar az iraki magyar szerepvállalás ügyében. A Gallup felmérése szerint a magyarok 77 százaléka inkább helyeselné, és csak 15 százalék ellenezné az Irakban szolgáló magyar katonák hazahozását.

Az iraki foglyok kínzásáról napvilágot látott hírek megjelenése előtt készített felmérés szerint a magyarok kétharmada (68 százaléka) ellenzi és csak 23 százaléka támogatja, hogy a kormány szállító alakulatokat küldött Irakba. Azok aránya, akik szerint az iraki részvétel miatti biztonsági kockázat kifejezetten nagy, vagy nem vállalható nagyságú, a 2003. szeptemberi 19-ről mostanra 28 százalékra nőtt.

Az ellenzők aránya nem nőtt ugyan, de a pártolóké a háború előtti szintre csökkent. Jelenleg Magyarországon négyszer annyian ellenzik az amerikaiak iraki szerepvállalását, mint ahányan támogatják azt. A felmérés szerint a megkérdezettek 15 százalék gondolja úgy, hogy "Irakban jelenleg a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem zajlik, miközben 44 százalék van azon a véleményen, hogy inkább Amerika saját érdekeinek védelme az, ami jelenleg Irakban történik".

"Amikor 2003 szeptemberében, az alakulat missziójának kezdetén feltettük ugyanezt a kérdést, akkor kísértetiesen ugyanolyan arányban ellenezték, illetve támogatták a magyarok ezt a katonai részvételt, mint most, 2004 áprilisában" - írják, hozzátéve, "a jelek szerint a téma pártpolitikai tematizálása, kampánytémává emelése egyes pártok részéről nem befolyásolta a magyar közvéleményt... A magyarok meghatározó többsége kezdettől ellenezte ezt a részvételt, és ellenzi most is. Ebben a politikusok üzeneteinek és szándékainak aligha volt és van szerepe" - olvasható az intézet honlapján.

"Az 1996-os vagy 2003 eleji katonai vonatkozású részvételeket, akciókat a közvélemény többsége támogatta. A háborúk utáni rendezésben való katonai részvételt illetően tehát most először, a szállítóalakulat Irakba küldésével kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy az ellenzők vannak meghatározó többségben" - olvasható a kutatás értékelőjében.