Ügyészséggel vizsgáltatnák a Tilos-tüntetést az ifjú szocialisták

A Fiatal Baloldal elnökhelyettese, az MSZP-s parlamenti képviselő Zuschlag János arra kéri az ügyészséget, hogy indítson vizsgálatot a Tilos Rádió ellen tartott vasárnapi tüntetés ügyében, ahol szemtanúk szerint a tiltakozók izraeli zászlót égettek. A tüntetésen jelenlévő rendőrök nem láttak zászlóégetést. Egy büntetőjogi szakértő szerint ha valaki zászlót éget, azzal mindenképpen elköveti a garázdaság vétségét.

A zászlóégetés alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, így az égető mindenképpen elköveti a garázdaság vétségét, ezt pedig a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni - mondta el az MTI érdeklődésére hétfőn Tóth Mihály, több évtizedes ügyészi gyakorlattal rendelkező büntetőjogász, egyetemi tanár.

A professzor emlékeztetett rá, hogy korábban többször is előfordultak Magyarországon zászlóégetések, például amikor a nemzeti ünnepek alkalmával a nemzeti zászló mellé kötelezően ki kellett tenni a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját is, akkoriban fiatalok néhányszor elégették ezeket a zászlókat. "Akkor ez izgatásnak minősült, azóta ez a tényállás kikerült a Büntető törvénykönyvből" - mondta az egyetemi tanár.

A büntetőjogász hozzátette: a jelenleg hatályos Btk-ban létezik a nemzeti jelkép megsértésének tényállása, ez azonban csak akkor alkalmazható, ha kifejezetten a Magyar Köztársaság himnuszára, zászlajára vagy címerére vonatkozóan használ valaki lealacsonyító kifejezést, vagy cselekszik a jelképet egyértelműen sértő módon. "Ennek megfelelően a magyar zászló égetése vagy a címer meggyalázása kimeríti a nemzeti jelkép megsértését, de más nemzet jelképeire ez nem alkalmazható" - tette hozzá Tóth Mihály, majd rámutatott: a közösség elleni izgatás tényállása viszont azért nem alkalmazható az izraeli zászló elégetésére, mert a Btk. kiemeli, hogy azt a magyar nemzettel, illetve annak valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportjával szemben lehet elkövetni.

"Ennek ellenére azt gondolom, hogy maga a zászlóégetés nem elszigetelt dolog lehetett, hanem nyilvánvalóan egy folyamatnak, egy cselekménysorozatnak a része, tehát a történtek a közösség elleni izgatás keretében elbírálható cselekménynek tűnnek" - mondta. Tóth megjegyezte: a zászlóégetés vélhetően egy cselekmény-sorozat részeként jelentkezik, amikor az elkövető mond, tesz még valamit, és ez az egész folyamat alkalmas lehet a közösség elleni izgatásra.

"Ha végül mégis csak az lenne megállapítható, hogy pusztán egy néma, tüntető jellegű zászlóégetés történt, minden további nélkül megállapíthatónak látom a garázdaság vétségét" - jelentette ki. Mint emlékeztetett rá, garázdaságot az követ el, aki olyan kihívóan közösség-ellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

"Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy az erőszakos magatartáson nem csak személy elleni erőszakot, hanem dolog elleni erőszakot is érteni kell" - jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy egészen biztosan kihívóan közösségellenes magatartás a zászló elégetése, mert "minden jóérzésű embert meg kell hogy botránkoztasson egy olyan dolog, amikor valaki egy velünk szövetségi, vagy velünk diplomáciai kapcsolatot fenntartó ország zászlaját nyilvánosan égeti". "Ha a közösség elleni izgatás nem megállapítható, akkor tehát garázdaság vétsége miatt lehet eljárni, szerintem a nyomozás elrendelése megfontolható" - jelentette ki az ügyészi gyakorlattal rendelkező büntetőjogász.