Sem az ellenzék, sem a kormány nem elégedett az egészségüggyel

"Szocialista egészségügy = gátlástalanul kimazsolázva, a betegeket drágán megfizettetve, egy gombnyomással elvéreztetve" címmel kezdeményezett politikai vitát a Fidesz. A szerdai vitanapon abban egyetértett a kormányoldal és az ellenzék is, hogy érdemi változtatásokra van szükség. A tervezett reformokról azonban már másképp vélekednek: az ellenzék szerint a kormány intézkedéseinek hatására még több egészségügyi dolgozót kell majd elbocsátani, a lakosság pedig további áremelésekre számíthat. A kormány szerint viszont az egészségügyi rendszer az Európai Unióban is versenyképes lesz.

Míg a kormánypárti vezérszónokok az egészségügy folytatódó reformjáról, addig az ellenzékiek csökkenő egészségügyi kasszáról beszéltek.

Göndör István (MSZP) kifogásolta, hogy a fideszes képviselőknek csak mintegy 10-15 százaléka volt jelen a vitanap megkezdésekor, annak ellenére, hogy az ellenzéki párt kezdeményezte azt. A politikus szerint a Fidesz mottója az: "ha segíteni nem tud, legalább árt, növeli az országban lévő feszültségeket". Azt mondta: az ellenzéki párt 1500 milliárd forintos azonnali konszolidációt követelt a szektornak, ennek forrását azonban nem jelölte meg.

Kárpáti Zsuzsa (MSZP) szerint a 2004-es költségvetés a jóléti fordulat eredményeinek megőrzését szolgálja, folytatódni fog a minőségfejlesztés, valamint a gyógyszerkasszával és a gyógyfürdőkkel kapcsolatos átlátható kifizetési rendszer bevezetése. Szerinte a szocialista egészségügy a szabad orvosválasztást, az esélyegyenlőségen alapuló gyógyellátást és a dinamikus változást jelenti, ezzel szemben Fidesz-kormány alatti egészségügy ígéretekben bővelkedő félbehagyott programokból állt.A politikus úgy fogalmazott: az egészségügyi reform feladata a tényleges viszonyok rögzítése, a kiutat pedig a magánosítás és az 1000 milliárdos állami kassza kockázatközösségének megőrzése jelenti.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) úgy fogalmazott, a jövő évi költségvetés elfogadásával "kivéreztetik az egészségügyet", ezért arra kérte a kormányt, hogy vonja a vissza a javaslatot. A képviselő a Fidesz egészségügyet érintő jobbító szándékú javaslatai között említette azt, hogy a kormány akadályozza meg a gyógyszerek árának elszabadulását. Hozzátette: a kormány ígéretével ellentétben az ötszázalékos gyógyszeráfa átvállalásának fedezetét a 2004-es költségvetés nem biztosítja.

Szerinte Bokros Lajos óta nem volt ilyen mértékű elvonás az egészségügyben, és az Állami Számvevőszék jelentése is arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési javaslat nem ad arra lehetőséget, hogy folytassák az egészségügy korszerűsítését. A politikus pártja javaslatai közül kiemelte "az alkotmányellenesen elfogadott" kórházprivatizációs törvényről történő négypárti és szakmai egyeztetést, valamint az önkormányzati képviselők és háziorvosok összeférhetetlenségére vonatkozó kétharmados törvény módosítását. Hozzátette: négypárti egyeztetés szükséges a 14-15 milliárdos Johan Béla egészségügyi programról is, amit össze kellene kapcsolni a parlagfű elleni védekezéssel.

Mézes Éva (SZDSZ) úgy vélte, hogy az egészségbiztosítási rendszer reformjához a "kulcsot" a modellkísérletekkel kiérlelt irányított betegellátási rendszer jelenti, amely átláthatóbb ellátási rendszert hoz létre. Szerinte a vállalkozói tőke bevonása csak hatékonyság növelését eredményezi. Mézes visszautasította a vitanap címében megfogalmazott ellenzéki vádakat. Megjegyezte: a kórháztörvény szerinte minden lehetőséget megad ahhoz, hogy az egészségügy társadalmi rangja emelkedjen. Hozzátette: ezt segíti elő a népegészségügyi program is, amely végre nem "egy probléma, egy minisztérium" megközelítéssel foglalkozik az egészségyi kérdésekkel.

Csáky András (MDF) kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésben csökkennek az egészségügyi kiadások, így az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kasszájából szerinte 60 milliárd forint fog hiányozni. A politikus szerint a profitorientáltság, amely a magántőke bevonásával jár, csak tovább erősíti a jelenleg fennálló különbségeket. Úgy vélte, a nonprofit forma megfelelőbb lenne, illetve továbbra is szorgalmazza az MDF az egészségügyi dolgozók részesedésének biztosítását.

A politikus szerint nincs a további béremelésre fedezet a költségvetésben. Az előző ciklusban szerinte az alapellátmány 88 százalékot, a jövedelem 85 százalékot emelkedett. "Abba lehetne hagyni az 50 százalékos béremelés emlegetését, miközben az folyamatosan elveszti értékét" - jegyezte meg. Kifogásolta azt is, hogy a betegszervezetek és a kormány között szerinte egyik kormány alatt sem volt olyan nagy ellentét, mint a mostani alatt.