Békésen zajlottak a koszorúzások a 301-es parcellában

Vágólapra másolva!
A zászlófelvonást követően az október 23-ai állami ünnepségek keretében csendes megemlékezésre került sor a Nagy Imre-szobornál. A Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál koszorúzott délelőtt az MSZP, a Fidesz és az MDF, délután az SZDSZ. Rendbontás nem történt. A kormány idén nem tart hivatalos megemlékezést a temetőben.
Vágólapra másolva!

Egyre többen érzik, hogy Magyarországnak változásra van szüksége - mondta Orbán Viktor csütörtökön a Fidesz és az MDF budapesti, Széna téri ünnepi megemlékezésén. Ennek akkor jön el az ideje, ha az ország készen áll rá, ha "eljutottunk azokhoz is, akik még most is úgy tudják, hogy csak az a Magyarország létezik, amelynek gondjaival nap mint nap küszködnek" - hangoztatta a Fidesz elnöke. "A szabadság, éppúgy, mint 1956-ban, ma is itt van közöttük. (...) Legalább ma ne tartsuk távol magunktól a múlt üzenetét" - tette hozzá.

Orbán Viktor szerint, ami jelenleg körbe vesz minket, az csak egy "ideiglenesen körülöttünk állomásozó állapot". Mint mondta, üzenetre várunk mindannyian - "mindannyian, akik számára 1956 nem a bukás, a szerecsenmosdatás, a halál és a hiába való áldozat ünnepe, hanem a megszabadulásé és a győzelem felé tett első lépésé".

A politikus szerint a magyarok 1956 őszén nem a szemüknek hittek, mert "ha annak hittek volna, akkor csupán csak egy rongyokba öltöztetett országot láttak volna, ázsiai megszállókkal és a hazugság mindent elborító nyúlós pókhálójával". "De ki tudták tárni a szívüket és meglátták, hogy létezik egy másik, egy szabad, független és gyarapodó Magyarország (...), ahol az emberek nem rettegnek a besúgástól, hanem bizalommal fordulnak egymás felé" - mondta a Fidesz elnöke, majd hozzátette, az emberek megértették, hogy ha sokmillió ember szabadságát összekötik, akkor a szétfutó személyes gondok fölé emelkedhet a közös cél.

Orbán Viktor szerint hosszú évtizedekig egy birodalmi gépezet dolgozott azon, hogy csak azt vegyük észre, amit elénk tesznek. "Hogy elhiggyük: sorsunk nem a saját kezünkben van, kizárólag a nemzetközi helyzet jóindulatán múlik" - mondta. A politikus ezt a helyzetet a "cirkuszban mutogatott, szíjon tartott sasmadár" helyzetéhez hasonlította, amely szabadulása után is csak körbe-körbe tud repülni.

"Ne higgyük el, hogy az ország határainál véget ér a felelősségünk, ne higgyük el, hogy ha nemzeti érdekeinket védjük, akkor valamilyen titkos testület összehúzza a szemöldökét, intőt ad, majd kicsap bennünket az európai unióból" - szólított fel a politikus.

Orbán Viktor szerint "ma is sikerrel hitetik el velünk, hogy sorsunk ismét a külvilág jóindulatán múlik".

"Ezért jutottunk olyan helyzetbe, hogy saját vezetőink oktatnak arra bennünket, hogy tanuljunk meg kicsik lenni" - hangsúlyozta. Szerinte a legkilátástalanabb időben is van egy másik Magyarország, "amit a szívünkkel láthatunk, és ha meglátjuk, feltámad".

Orbán Viktor szerint ma a magyaroknak nehéz elhinniük, hogy a szabadság ma ugyanolyan energiák felszabadítására lenne képes, mint 1956-ban. "Sőt sokan talán még tartanak is tőle" - tette hozzá, ezt a mentalitást érhetőnek nevezve.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a polgári köröket azért hozták létre, hogy ha eljön az idő, az egész ország egyszerre mozdulhasson. "Szövetségünk már készen áll, de az ország még nem"- tette hozzá, a polgári köröket arra szólítva, hogy építsenek hidat azok felé az emberek felé, akiket eddig még nem értek el. Az MTI helyszínen lévő tudósítója becslése szerint a megemlékezésen több tízezren vettek részt.

Dávid: adósai vagyunk '56-nak

Adósai vagyunk 1956-nak - mondta Dávid Ibolya a Fidesz és az MDF II. kerületi szervezeteinek közös ünnepségén, a Széna téren lévő ,56-os emlékműnél csütörtökön.

Az MDF elnöke közölte: adósak a történészek, mert homályos e korszak, adósak a jogászok, mert 61 sortűz dördült el és máig sem "tudjuk helyére tenni az igazságot". "De adós a művészet is, hiszen nem olvashatunk egyetlenegy regényt sem 56-os hősről és egyetlen egy megrendítő dráma sem született, pedig hány és hány egyéni sors adhatna erre példát" - folytatta Dávid Ibolya.

Mint mondta: nem felejtjük, hogy mi történt a Széna téren és Magyarországon 1956-ban; előbb a terror, aztán a kommunista őrület tombolt.

"Nem felejtjük, hogy mi egy keresztény nép vagyunk és ekként gondolkodunk, de a szabadság ellen vétők nevét és tetteit nem felejtjük" - mondta az MDF elnöke, majd hozzátette, "nem felejtjük, hogy mi volt 47 éve a legtöbbet mondott két szó e napon: ruszkik haza".

Elvárható-e, hogy forradalmár és elnyomója, a foglár és a fogva tartott ugyanúgy emlékezzen a sorsfordító időkre? - tette fel a kérdést.

Tovább folytatva a felsorolást azt kérdezte: elvárható-e, hogy korábbi fogvatartóik ugyanúgy gondolkodjanak a forradalom hőseiről, a magyar szabadságharcról, mint azok, akik 47 éve ugyanazt mondják, ugyanazt érzik.

"Mondjuk ki: nem várhatjuk el!" - jelentette ki, hozzátéve: történelmünk közös, az abban viselt múltunk nem. "Ám tizenhárom éve jelenünk és a jövőnk közös" - tette hozzá, megjegyezve: be kell gyógyítani a történelem sebeit. Közölte: a 21. század Magyarországa előtt olyan jövő áll, amelyet a magyarok maguknak alkothatnak, és ennél nagyobb felelősség nincs.

Dávid Ibolya kijelentette: ,56 üzenete egy szerencsésebb korszak fiataljainak az, hogy vannak harcok, amelyeket végig kell vinni, akkor is, ha reménytelennek tűnik a küzdelem.

"Mert vannak küzdelmek, amelyek minősítik az embert, rangot adnak, mert ,56-ban a nemzet a becsületét szerezte vissza" - mondta az MDF elnöke, rámutatva: ,56 üzenete a fiataloknak az, hogy nincs személyes, egyéni boldogulás a közösség és a nemzet boldogulása nélkül.