Portré egy nyilasról, akiről utcát nevezhetnek el

Vágólapra másolva!
Az újpesti önkormányzat egy olyan '56-os mártírról is utcát nevezett volna el, akit nyilasként háborús bűnök miatt életfogytiglanra ítélték. A nyilast ideiglenesen kihúzták a listáról, amíg szakértők nem vizsgálják meg részletesen az előéletét. A levéltárban található korabeli jegyzőkönyvekből kitűnik: egy zsidó kivégzéséért ítélték el a német SS-be is jelentkező fiatalembert. Hogy valóban megtette-e, amiért elítélték, az bizonytalan, de utcát elnevezni róla Ungváry Krisztián történész szerint túlzás volna.
Vágólapra másolva!

A Csehi Károly elleni nyomozás első nyomai 1946 májusából valók, amelyek a Budapest Főváros Levéltárában fellelhető tanúkihallgatási jegyzőkönyvek. Ezekben arról számol be több tanú is, hogy Csehi nyilaskeresztes karszalaggal és puskával járkált 1944 őszén, és azzal dicsekedett, hogy tagja a német halálfejes légiónak. Volt, aki 1943 végén német egyenruhában látta mászkálni, amelyben "úgy nézett ki, mint egy bohóc". Többen azt gondolták róla a nyilas öltözéke miatt is, hogy nem teljesen normális. A nem beszámítható állapotára később Csehi Károly is hivatkozott. Tanúvallomás szólt arról, hogy Csehi azzal hencegett, hogy azt a feladatot kapta az őt megkereső németektől, hogy lője le az esetleg leszálló ejtőernyősöket. Hét tanú van Csehivel kapcsolatosan, közülük az egyik, aki szintén nyilas volt, a népbírósági tárgyaláson visszavonta a korábbi szavait, mondván: kényszer hatására mondta azokat.

Első kihallgatás: "Csak egy zsidót végeztem ki, a többit a többiek tették"

Csehi Károly első kihallgatása 1946. június 17-én történt, a katonai politikai osztályon. Itt elmondta, hogy 1942-ben lépett be a Nyilaskeresztes Pártba, ahol előadásokat hallgatott. A nyilas hatalomvétel után fegyveres szolgálatot is végzett. "Október 18-án berendeltek, hogy (Rákospalotán) a zsidókat összeszedjük és gettóba vigyük" - olvasható a vallomásában. Minden este nyolc után a járókelőket igazoltatták, akik nem tudták magukat igazolni, azt bevitték a nyilaspárt épületébe. Azt nem tudja Csehi Károly, hogy velük ott mi történt a továbbiakban. Csehi vall arról, hogy egyik este a nyilasvezető, Kiss Sándor három zsidót hoz azzal, hogy végezzék ki. "Csak egy zsidót végeztem ki, a többit a többiek tették" - mondta kihallgatásakor a jegyzőkönyv szerint. "Vallásos ember voltam, és ezt a cselekményt szörnyen megbántam" - sajnálkozott Csehi Károly, aki megjegyezte, hogy anyja és bátyja el is hidegültek tőle emiatt.

Második vallomás: "Parancsra tettem"

A július 4-i népügyészségi kihallgatáskor kijelentette, hogy két pofont kapott az előző kihallgatásán. Itt némiképp módosít álláspontján: parancsra tette a kivégzést, ugyanis golyót ígért neki Kiss Sándor nyilasparancsnok, ha nem teszi meg. Elmondta azt is, hogy Kiss Sándor és Schuldi vendéglős irányították a zsidó holmik összeszedését, amelyeket maguknak osztottak ki. Ő nem kapott belőlük.

A bíróságon: tagadás, majd beismerés

Az első népbírósági tárgyalást 1946 szeptember 16-án tartották. Az ítélkezőtestületben valamennyi akkori nagyobb párt delegáltja helyet kapott, a tanácsvezető pedig a később hírhedtté vált Tutsek Gusztáv volt. A tárgyaláson Csehi azt állította, hogy nem ölt meg egy zsidót sem, már csak azért sem, mert az anyja is zsidó volt. Azt is tagadta, hogy részt vett a rákospalotai zsidók összeszedésében. A korábbi vallomását azzal magyarázta, hogy tettleges bántalmazások, tehát kényszer hatására ismerte be. A bíró újabb kérdésére viszont beismerte, hogy egy zsidót kivégzett, de azzal mentegette magát, hogy agyonlövéssel fenyegették parancsnokai. Azzal is ijesztgették a helyi nyilas vezetők, hogy sárga csillagot kell felvarrnia, ha nem engedelmeskedik, mivel megtudták, hogy az anyja zsidó.

A bíróság elmeorvosi szakértői véleményt kért a vádlottról, hogy beszámítható volt-e az ominózus időszakban. "A beszámíthatóságot kizáró elmebetegséggel való védekezést az elmeorvos szakértő megcáfolta."

Csehi Károlyt a bíróság háborús bűnösnek találta az 1945. évi VII: törvény 11.§ 5. pontjában, ezért életfogytig tartó kényszermunkára ítélte 1947. január 16-án.

Csehi Károly többször fordult felülvizsgálati kérelemmel a hatóságokhoz, hol ártatlanságára, hol elmeállapotára hivatkozva, de mindig visszautasították. 1956 nyarán feltételesen szabadlábra került. 1956-os tevékenysége miatt 1959-ben kivégezték.

Kozák Dániel