A szegénység miatt házasodnak gyakrabban a roma kamaszok

A nagy port kavart romániai gyermekházasság kapcsán az örömapa évszázados roma tradíciókra hivatkozott, de kutatók szerint Magyarországon nincs kulturális hagyománya a romák korai, akár gyermekkorban kötött házasságának. Bár a jelenség gyakori a roma kisebbségen belül, ennek oka inkább az érintettek társadalmi pozíciójában keresendő, és ugyanúgy megfigyelhető a hasonló helyzetű, nem roma lakosságnál is.

Tavaly augusztusban nálunk is nagy feltűnést keltett egy roma esküvő, ahol a menyasszony tizenhét, a vőlegény pedig huszonkét éves volt. Ebben az esetben természetesen nem a pár feltűnően fiatal kora, inkább a fényűző és ennek megfelelően igen költséges lakodalom miatt foglalkozott a bulvársajtó az esettel.

Az örömapa, Lakatos Izabella édesapja Kanadában tisztítócéget vezet, és nem sajnálta a pénzt lánya győri esküvőjére. Nem rejtette véka alá a költségeket, a lakodalom délelőttjén 8 és fél millió forintnál tartottak, de számításai szerint - az időközben felmerülő költségek következtében - a végösszeg estére elérte a tízmillió forintot. Mindez mégis kevéssé terhelte meg az örömapa pénztárcáját, hiszen a menyasszonytáncból kb. 25 millió forint bevételre tettek szert.

A költségeket a lakodalomban közreműködő szakácsok és pincérek bérén akarta lefaragni - az alkalmazottak később a Kisalföld című lapnak panszolták el, hogy nem kapták meg a beígért, átlagosan 20 ezer forintos fizetést.

A lakodalomban ezer meghívott vendég volt jelen, akiknek két mázsa pulykamellből, 12 mázsa sertéshúsból és 2 mázsa marhahúsból összeállított menüt szolgáltak fel, kiegészítve 300 darab egész csirkével, 250 kacsával és 150 tyúkkal. A menyasszonyi torták (két darab, egyenként két mázsát nyomtak) kisebb bonyodalmat okoztak, kétséges volt ugyanis, hogy beférnek-e a bejárati ajtón. A monstrumok mellett még száz kisebb tortával kínálták a násznépet.