Az állami tízmilliárdok ellenére a múlté a vallási biznisz

Akár milliós állami támogatásokhoz juthatnak, illetve adó- és vámkedvezményeket kapnak még a legkisebb vallási közösségek is Magyarországon. Sokak szerint ezért szaporodik évről évre a kisegyházak és a sokszor misztikus elnevezésű vallási közösségek száma. Tomka Miklós szociológus szerint azonban a kis vallási közösségek össztaglétszáma 100-150 éve nem változik. Egyházat alapítani pedig már egyáltalán nem olyan jó üzlet, mint a rendszerváltás idején.

A 2001-es népszámláláskor több mint 9 millió ember válaszolt a vallási, felekezeti hovatartozással foglalkozó kérdésre. A lakosság 74 százaléka - 7 millió 600 ezer ember - valamilyen felekezethez, vagy egyházhoz tartozónak vallotta magát. Az összeírás szerint a római katolikusok száma 5,3 millió, a reformátusoké 1 millió 623 ezer, az evangélikusoké 304 ezer, az izraelitáké pedig közel 13 ezer.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a más istenhiten alapuló vallást gyakorlók száma 4 287, az örök világtörvényt hirdető vallásokat követők száma pedig 7 736. A válaszadók közel 260 egyházhoz, felekezethez, vallási szervezethez, vagy közösséghez sorolták magukat. A számlálóbiztosok a KSH tájékoztatása szerint mindössze egyetlen felekezetet nem voltak hajlandóak feljegyezni. Egy nő ugyanis azt állította magáról, hogy Emanuel-hívő és erotikus tanokat hirdet. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2003-as adatai szerint ugyanakkor a bejegyzett vallási közösségek száma ennél jóval kevesebb, mindössze 116.

Az [origo] cikksorozatot indít magyarországi kisegyházakról. Néhány bejegyzett kis vallási közösség életét és működését mutatjuk majd be.

Sáling Gergő