Polt attól tart, nem válaszolhat már a képviselőknek

Polt Péter legfőbb ügyész úgy érzi, hogy a mostani parlamenti ülésszaktól kezdve nem tud válaszolni a képviselők interpellációira és kérdéseire. A büntetőeljárásról szóló törvény július elseje óta hatályos változata szerint fokozottan kell védeni a személyi adatokat, ezért Polt attól tart, hogy sok kérdésre nem tud majd érdemben válaszolni. A jogi zavar mögött politikai ellentét is feszül: a kormánypártiak szerint Polt elfogult fideszes, és ezért az előző évhez hasonlóan újabb kellemetlenkedő kérdésekkel készülnek a legfőbb ügyész ellen.

Polt Péter legfőbb ügyész attól tart, hogy a mostantól kezdve nem tud válaszolni az őt faggató parlamenti képviselőknek. "Nagy fejtörést okoz, hogyan tudok majd válaszolni a képviselőknek a folyamatban lévő ügyekről. Minél hamarabb fel kellene oldani a törvények közti kollíziót." A szaknyelven kollíziónak nevezett ellentét a következők miatt alakulhatott ki: A képviselőknek joguk van interpellálni, azonnali és írásbeli kérdéseket feltenni a legfőbb ügyésznek. A törvény szerint a legfőbb ügyészt bármiről lehet kérdezni. Július elseje óta azonban megváltozott a büntetőeljárásról szóló törvény. Ennek értelmében folyamatban lévő büntetőügyekről csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik személyesen is érintettek az ügyben, nehogy az eljárásban részt vevők személyes adataihoz illetéktelenek is hozzájussanak.

Poltot a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta kormánypárti képviselők rendszeresen faggatták a parlamentben, hogy hogyan állnak az Orbán-kormány szerintük gyanús ügyeinek nyomozásai.

Polt szerint egyértelmű, hogy őt bármiről lehet kérdezni, de szerinte nem válaszolhat bármilyen kérdésre. Polt problémájával Szili Katalin házelnökhöz fordult, aki felkérte az alkotmányügyi bizottságot, hogy foglaljon állást a kérdésben. A bizottság hétfői ülésén a képviselők egyetértettek abban, hogy a két törvény ellentmond egymásnak, ugyanakkor heves politikai vita alakult ki Polt működéséről és a képviselők magatartásáról.

Kovács László MSZP-elnök a Népszabadság közlése szerint a hétvégén kijelentette: az ügyészség nem bűnüldözést folytat, "hanem bűnpártolásnak látszó módon foglal állást" különböző ügyekben. Polt erre hétfőn a következőképpen reagált: "Ha Kovács László valóban így fogalmazott, akkor ez alaptalan és mélyen sértő megjegyzés volt. Az egész ügyészség nevében a leghatározottabban visszautasítom."

A jogi vitát így erősen befolyásolta Kovács megjegyzése, és azok a hírek, hogy Poltot ősszel még többet fogják interpellálni és várhatóan leszavazni a kormánypártiak. Miközben a szocialisták szerették volna csak jogi kérdésként kezelni Polt problémáját, a fideszesek Áder János frakcióvezető vezetésével az 50-es évek koncepciós pereinek felújításával vádolták őket. Amikor Áder idézte Kovács László fenti nyilatkozatát, az ellenzéki képviselők megrendülten vetették közbe a következőket: "Szégyen", "50-es évek", "Meddig tűri ezt az Unió?" "Hol tartunk?"

A Fidesz szerint a kormányoldal azért támadja folyton Poltot, mert nem hajlandó a Fideszhez közel álló személyek ellen koncepciós perekhez segédkezni. A Fidesz szerint a kormánypártiak politikus létükre akarnak a bírák és ügyészek helyett dönteni.

A szocialisták válaszul jelezték, nehéz úgy bízni Polt Péterben, hogy évekkel ezelőtt a Fidesz képviselőjelöltje volt. Áder János ezt felháborodottan visszautasította, mondván, nem a múltja ítéli meg az embert, hanem az elvégzett munka minősége. Hozzátette, hogy ők sem támadták Györgyi Kálmán korábbi legfőbb ügyészt azért, mert az MSZMP tagja volt.

Az ellenzékiek szerint a kormánypártiaknak kellemes a mostani helyzet: Polt nem válaszolhat kimerítően a kérdésekre az új büntetőeljárási törvény miatt, ezért válaszait nem fogadják majd el, és a sajtóban hecckampányt indíthatnak a folyton leszavazott legfőbb ügyész ellen.

A kormánypártiak többször is elismételték, hogy az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a legfőbb ügyész interpellálható, és a képviselői jogállásról szóló törvény ezt azzal erősíti meg, hogy bármiről kérdezhető. Ezért elfogadhatatlannak tartanák, ha Polt kibújhatna válaszadási kötelezettsége elől. Polt többször is megjegyezte, hogy elfogadja, hogy tőle bármit lehet kérdezni, de nem válaszolhat mindenre, ezért lehetetlen helyzetbe került.

Polt Péter a közelmúltban már egyszer megpróbálta a neki szóló interpellációkat korlátozni. Még áprilisban azzal a kéréssel fordult Szili Katalin házelnökhöz, hogy folyamatban lévő ügyekről ne lehessen őt interpelláció formájában faggatni, mert négy percben nem lehet kimerítő választ adni, és viszontválaszra sincs lehetősége. A házelnök az alkotmányra hivatkozva visszautasította Polt kérését. Nyáron Polt arról beszélt egy interjúban, hogy nem tartja logikusnak, hogy a parlamentben interpellálható legyen, mert ez az igazságszolgáltatás függetlenségének mond ellent. Felidézte, hogy szlovén kollégájával (aki nem interpellálható) közösen háborogtak egy megbeszélésük alkalmával a magyar gyakorlaton.

A hétfői vitából kiderült, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény megváltoztatása miatt valóban pontosítani kell a legfőbb ügyész és a parlament viszonyáról szóló törvényeket. Az ellenzék szerint Poltnak nem kellene folyamatban lévő ügyekre válaszolnia. Répássy Róbert fideszes bizottsági alelnök felidézte például, hogy olyan képviselők is interpellálták már Poltot, akik feljelentők is voltak az adott ügyben. Így például Keller László közpénzügyi államtitkár olyan nyomozások lezárását kérte számon, melyekben ő tett feljelentést. Répássy szerint ez sérti a jogegyenlőséget, mert aki nem képviselő, az nem interpellálhatja sikertelen feljelentése után a legfőbb ügyészt.

Polt egyetértett ezzel, és hozzátette, hogy még visszásabb volt a helyzet, amikor az előző ciklusban Székely Zoltán volt kisgazda képviselő az önmaga ellen folyó nyomozás kapcsán interpellálta őt. A szocialisták szerint csak az utóbbi eset ízléstelen, mert a másik lehetőséget lehetetlen kivédeni: "A feljelentő képviselőt kötelezhetjük, hogy a mellette ülőt kérje meg az interpellációra, de ennek nem lenne túl sok értelme" - vélte Devánszkiné Molnár Katalin, a bizottság egyik szocialista tagja.

Az alkotmányügyi bizottság várhatóan következő ülésén dönti el, hogy mit tegyenek Polt válaszadási és titoktartási kötelezettségeivel. A szocialista Vastagh Pál felvetette, hogy a parlament helyett a kormány felügyelje a legfőbb ügyész munkáját, és akkor az igazságügyi minisztert kell interpellálni. Ezt az ellenzék teljesen elfogadhatatlannak tartja. Felmerült, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze a két törvény közti ellentétet. Elképzelhető, hogy az Igazságügyi Minisztériumtól kérnek állásfoglalást vagy külső szakértőket kérnek fel. Répássy Róbert kifogásolta, hogy hétfőn semmilyen konkrét döntést sem hoztak arról, hogy melyik irányba vigyék tovább az ügyet. Polt is gyors döntést sürgetett, mert a mostani helyzetben nem tudja, mit kezdjen a rá váró interpellációkkal. A kormányoldal ugyanakkor azt akarja, hogy Poltot továbra is ugyanúgy faggathassák, mint az elmúlt évben, hiszen egyre keményebb szavakkal támadják őt a lezárt nyomozások miatt.

Magyari Péter