Szász Károly visszahívását tervezik

A Népszabadság értesülései szerint a kormány a parlament első őszi ülésnapján kezdeményezi Szász Károly visszahívását. A Pénzügyminisztérium érdemben nem reagált a hírre. A PSZÁF-elnök menesztését valószínűsíti azonban a miniszterelnök egy hétfői rádiónyilatkozata is. E szerint "elfogyott az emberek türelme azokkal az állami intézményekkel és hivatalnokokkal szemben, akik eddig nem bizonyították be, hogy nem politikai szándékok vezérlik őket". Ezzel félreérthetetlenül a PSZÁF-re és Szász Károlyra utalt a kormányfő.

A kormányváltás után nem sokkal Szász már szembe került László Csaba pénzügyminiszterrel és Keller László közpénzügyi államtitkár is vizsgálódott Szásszal kapcsolatban. László első konfliktusa abból adódott az elnökkel, hogy Szász megtagadta egy kérését. A pénzügyminiszter az adóhatóság mellett ugyanis a pénzügyi felügyeletet is arra szólította fel, hogy mentsék el és juttassák el a tárcához azokat az adatokat, amelyek a kormányváltáskor rendelkezésükre álltak. Szász szerint törvénytelenségre kérte őt a miniszter, ezért nem tett eleget az adatmentési felszólításnak.

MFB-vizsgálat: újabb támadások

Eközben a Magyar Fejlesztési Banknál végzett vizsgálatok miatt is kemény bírálatot kapott a kormánytól a PSZÁF-elnök. Egyrészt azt kifogásolták, hogy az MFB gazdálkodásáról szóló felügyeleti jelentést csak a választások után hozták nyilvánosságra. Másrészt azért is bírálta a kormányoldal és az MFB új vezetése Szászt, hogy az MFB-t nem elég szigorúan ellenőrizték, a vizsgálat csak a felszínen mozogott és nem tárt fel komolyabb visszásságokat.

Szász korábban azt mondta, az MFB-jelentés a munkarendben előzetesen meghatározott idő alatt készült el. A PSZÁF elnökhelyettese pedig egy korábbi közleményben azt állította: a szakosított hitelintézetnél a felügyeletnek nem elsődleges feladata a célszerűségi és jövedelmezőségi szempontok vizsgálata, így nem feladata az egyes üzleti döntések fenti szempontok alapján történő minősítése sem.

A Defend-szerződést is kifogásolták

Az MFB mellett a Defenddel kötött megbízások miatt is támadták a PSZÁF elnökét. A Defend ugyanis az Orbán-kormány alatt rengeteg állami megbízást kapott. A kormányváltás után azonban felbontották a szerződéseket, a cég később tönkrement. Szász a defendes vádakra azt mondta, közbeszerzési eljáráson kapott megbízást a Defend, nem politikai alapon döntött. Szerinte éppen akkor követett volna el törvénysértést, ha nem a Defenddel köt szerződést.

Keller és a Kehi már tavaly vizsgálódott

László Csaba mellett Keller László közpénzügyi államtitkár sem kedveli Szászt. Keller ugyanis már tavaly nyáron elkezdett vizsgálódni, és adatokat gyűjteni az elnök ellen. Az államtitkár szerint volt felügyeleti dolgozóktól és újságíróktól kapott információkat arról, hogy több, vitatható döntést is hozott a felügyeleti elnök. Bár egy összefoglaló elkészült a rögzített beszámolókból, de bizonyítékai nem voltak Kellernek, így félretette a jelentést.

Kellerék mellett tavaly ősszel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is megvizsgálta a felügyelet működését. A vizsgálat megállapította többek között, hogy vitatható döntések születtek a PSZÁF-nál a hivatal új székhelyéül szolgáló irodaépület bérlésekor. Emellett a bírságokból befolyt bevételek egy részét a Kehi szerint jogsértően használták fel. A külföldi kiküldetéseknél pedig elmulasztották a közbeszerzési eljárás lefolytatását az ellenőrzési hivatal szerint.

Kifogásolták azt is, hogy a PSZÁF 2002-ben végrehajtott szervezeti átalakítása során 12 embert elbocsátottak, de a Kehi szerint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának hiánya megkérdőjelezi az intézkedés jogosságát. A vizsgálat kifogásolta azt is, hogy a köztisztviselői létszám korlátozása miatt az üzemeltetési feladatok ellátását gazdasági társasági formában szervezték, a közbeszerzési eljárást elmulasztották, illetve vezető állású köztisztviselők megbízási szerződéssel láttak el bizonyos feladatokat.

Keller a megállapítások miatt László Csaba pénzügyminiszternél kezdeményezte Szász Károly PSZÁF-elnök visszahívását. Később a közpénzügyi államtitkár levélben tájékoztatta Szászt is arról, hogy a feltárt esetek miatt kezdeményezte eltávolítását. Bár a kormány június 4-én megtárgyalta a Kehi-jelentést, akkor nem döntöttek Szász visszahívásáról.

Politikusok mellett bankvezetők is bírálták a PSZÁF-elnököt. Több, a felügyelet által megbírságolt pénzintézet is azt állította, hogy a PSZÁF nem egyenlő mércével mér. Ezek után, tavaly augusztus 15-én László Csaba már azt mondta: megrendült a bizalma Szász Károlyban.

Keller feljelent

Június elején Keller feljelentést tett a PSZÁF gazdálkodásával összefüggésben. A gyanú szerint a felügyeletnél több gazdaságtalan döntést hoztak, amelyekkel törvényt sértettek. Emellett törvénysértő megbízási szerződéseket is kötöttek, többek között szóban. A feljelentés szerint jelentős ráfizetéssel járt a székházcsere is és pazaroltak a gépjármű-beszerzéseknél is. Júliusban az ORFK-n a feljelentés nyomán nyomozás kezdődött a vitatott szerződések ügyében, addig feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálódtak a rendőrök. Bár a büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen indult, ugyanakkor a gyanút valójában a felügyelet vezetője, Szász Károly által aláírt szerződések vetették fel.