Nyomoznak az orosz államadósság ügyében

Számviteli rend megsértésének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság lebontása során elkövetett visszaélések kapcsán. Németh Lajos, az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese ugyanakkor nem volt hajlandó kommentálni a Magyar Nemzet értesülését, miszerint az ügyben szinte kizárólag olyan cégek érintettek, amelyek az MSZP-hez kötődnek.

1990-ben 1,7 milliárd dollárban állapították meg a Szovjetunió Magyarországgal szemben fölhalmozott államadósságát. A többször meghosszabbított adósságrendezés belpolitikai viharokat kavart, és az azzal kapcsolatos ügyek kivizsgálására az Országgyűlés "olajgate-bizottságot" hozott létre. A megállapodás szerint Magyarország beleegyezett abba, hogy az adós Oroszország hamarabb, de áruszállításokkal fizessen. A kilencvenes évek közepéig 800 millió dollárt MiG-29-es harci gépek, 300 milliót páncélozott szállító járművek formájában fizetett ki Moszkva.

A maradék adósságkövetelésből orosz exportárut felhajtani tudó magyar importorök vehettek egy-egy részt, meglehetősen laza feltételekkel. Ilyen volt például Kapolyi László MSZP-s képviselő cége, a System Consulting Rt.

Az összesen 1 milliárd 704 millió dollár adósságból 467 millió maradt a fokozatos lebontás után. Ebből mintegy 147 millió dollár volt a folyamatban lévő szerződésekkel lefedett összeg. A fennmaradó 320 millió dollárból 245 milliót ismert el tartozásként az orosz fél, 74 millió dollárt nem. Ez a 62 millió, az oroszok szerint kifizetett - vagyis áruszállítással fedezett - tartozásból és 12 millió dollár kamattartozásból állt. Ez utóbbit a Medgyessy Péter moszkvai tárgyalásain kötött megállapodás szerint elismerték az oroszok, és vállalták, hogy készpénzben kifizetik.A megegyezés szerint végül a magyar állam elismerte, hogy a 62 millió dollárnak megfelelő árut az oroszok leszállították - bár az adósságot lebontó vállalkozók neki nem fizettek.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság is vizsgálta, mi lett a sorsa a 62 millió dollárnak.

A Magyar Nemzet keddi számában azt írta: az eltűnt dollármilliók magyar részről csupán néhány, az olajgate-ügyben felbukkanó MSZP-közeli céget érinthetnek. A Magyar Nemzet cikkében megnevezett több céget is.