Az államfő visszadobta a kórháztörvényt

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn megfontolásra visszaküldte a kórháztörvényt az Országgyűlésnek. Mádl - elfogadva az ellenzék és a szakmai szervezetek érveit - alapjaiban támadta meg a törvényt, szerinte veszélyes profitérdekelt vállalkozásoknak eladni a magyar egészségügyi intézményeket. Mivel a parlamentben még ma újratárgyalják a jogszabályt és a kormánytöbbség továbbra sem fogadja el a kritikákat, így valószínűleg az eredeti törvényről szavaznak újra a képviselők.

Mádl Ferenc 2000 óta tartó elnöksége alatt most élt másodszor azzal a jogával, hogy visszaküldött egy törvényt a parlamentnek megfontolásra. Amikor először tette ugyanezt, akkor nem változtattak az általa kifogásolt két paragrafuson, viszont a törvény kihirdetése két hónapot csúszott. Az előző, 2002 decemberi eset sok szempontból nagyon hasonlít a hétfői döntéshez.

2002 december 17-én fogadta el az Országgyűlés a szociális törvényeket felsoroló úgynevezett salátatörvényt. A törvényben több szociális kedvezmény mellett szerepelt az egyházi fenntartású szociális intézmények finanszírozásáról szóló szabályok megváltoztatása. Az ellenzék nem vett részt a szavazáson, mert míg a salátatörvény egyes elemeit elfogadta, ezt a részt határozottan ellenezte. A kifogásolt két paragrafus arra kötelezte az egyházi szociális intézményeket, hogy kössenek szerződést az önkormányzattal, melynek területén működnek, mert az állami támogatást nem közvetlenül, hanem a helyi politikai vezetésen keresztül utalja az állam.

A törvény elfogadása után Szili Katalin házelnök ugyanúgy sürgősségi eljárást kért, mint a kórháztörvény esetében a múlt héten. Ugyanúgy öt napja volt Mádlnak dönteni, aki december 23-án bejelentette: nem írja alá a törvényt. Ez volt az első eset 2000-es megválasztása óta, hogy nem alkotmányossági aggályok, hanem politikai megfontolás alapján nem írt alá egy törvényt. A keresztény egyházak és az ellenzék egyaránt üdvözölték az elnök döntését.

A törvényt azonban változatlan formában másodszor is elfogadta a parlament, így 2003 februárjában hivatalosan is kihirdették. A két hónap alatt azonban a kormány egyeztetésekre és magyarázkodásokra kényszerült az egyházakkal szemben, épp akkor, amikor az egyházi célú adófelajánlásokról szóló törvényt is módosították. A két konfliktus 2003 elején rendkívül megrontotta a kormány és elsősorban a katolikus egyház viszonyát.

Közben a kormány azzal érvelt, hogy a törvény kihirdetésének késlekedése miatt sokan nem juthatnak hozzá a törvény más pontjaiban meghatározott támogatásokhoz. Az ellenzék viszont elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kormánypártok egyáltalán nem vették figyelembe Mádl kifogásait, és megszavazták ugyanazt a törvényt másodszor is. Mádlnak az Alkotmány értelmében alá kellett írnia a törvényt februárban.

Korábban csak az Orbán-kormány alatt fordult elő, hogy Mádl nem írt alá törvényeket. Ezeket azonban nem a parlamenthez küldte vissza, hanem az Alkotmánybírósághoz továbbította. Minden esetben igaza volt: az alkotmánybírák legalább részben mindhárom esetben találtak kifogásolnivalót a törvényekben.

2000 szeptemberében ez történt a türelmi zónákról szóló törvénnyel, és pont egy hónap múlva a lex Clodonak is becézett, az elítéltek nyilatkozási jogát korlátozó törvénnyel.

Teljesen alkotmányellenesnek találtatott 2001 májusában a lex Répássy néven elhíresült törvény is, mely szigorúan korlátozta volna a sajtóban megjelenő, személyekre vonatkozó kritikai észrevételeket.

Egy esetben technikai ok miatt utalt vissza törvényt a parlamenthez Mádl, ez azonban nem hasonlít a mostani esethez. 2001 júniusában adminisztratív hiba miatt a parlament úgy fogadott el egy törvényt, hogy annak szövegében más szerepelt, mint amiről a képviselők szavaztak.

Magyari Péter