Kapzsiság is vezethetett a paksi üzemzavarhoz

Vágólapra másolva!
Közvetve az üzleti terv mindenáron történő teljesítése is közrejátszhatott a paksi üzemzavar kialakulásában. Az üzemanyagrudakat azért kellett megtisztítani, mert korábban halogatták a termelés csökkenésével járó beavatkozásokat - írja a Magyar Hírlap.
Vágólapra másolva!

Az atomerőmű közép- és felső vezetői alapfizetésüknek akár ötven százalékát is kitevő prémiumhoz juthatnak, attól függően, teljesíti-e az erőmű az üzleti tervet, vagyis megfefeléő mennyiségű energiát állít elő - írja a Magyar Hírlap.

A lap szerint az áramtermelés erőltetése közvetve hozzájárulhatott az áprilisban történt üzemzavar kialakulásához. Azt az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) is megállapította, hogy a tisztítást szükségessé tévő magnetitlerakódás kapcsolatban állt az 1-es és 3-as blokkokon végzett sugármentesítési eljárásokkal. A sugármentesítést azért kellett két évvel ezelőtt tömegesen végrehajtani, mert túl sokáig halogatták a gőzfejlesztők tápvízelosztó csőrendszerének cseréjét.

Az atomerőmű tavaly leváltott elnöke, Mészáros György a Magyar Hírlapnak megerősítette: érzékelhető volt, hogy egyes felső vezetők inkább a termelés növelésére koncentrálnak, és ezért nevezték ki 1999-ben a korábbi biztonsági igazgatót vezérigazgató-helyettessé.

A kormányváltást követően azonban ezen a poszton is személycsere volt. Mészáros szerint a biztonság elsődlegességét személyében is garantáló Vámos Gábor helyett a termelésért felelős üzemviteli igazgató, Hetzmann Albert lett az erőmű második embere, aki ma is a helyén van. Az akkor biztonsági igazgatóvá visszaléptetett Vámos viszont lemondott posztjáról az üzemzavar után.

Nukleáris biztonsági szakértők szerint nem szerencsés, ha termelőüzemeknél általános bérezést alkalmaznak atomerőműveknél, így Pakson. Félő ilyenkor, hogy egyes vezetők döntéseiben nem a biztonság, hanem a termelés érdekei kerülnek előtérbe. Az Atomenergia Hivatal jelentésében is éppen a biztonsági kultúra hiányosságait jelölte meg az üzemzavar egyik legfontosabb előidézőjének, igaz, a vezetők anyagi érdekeltségéről nem tett említést. Vöröss Lajos, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy nem a termelés túlzott erőltetése, hanem a tápvízelosztó csőrendszer előre látható cseréjére való felkészülés elmaradása okozta a bajt.