Máért: módosították a kedvezménytörvényt

Hosszú és kemény viták után szombaton késő estére megszületett a megállapodás a kedvezménytörvény módosításáról a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szombati budapesti, hetedik ülésén.

A Magyar Állandó Értekezlet VII. ülésének résztvevői, Magyarország és magyar nemzeti közösségek nevében üdvözlik a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés 2003. április 16-án Athénban történt aláírását, mint olyan, történelmi jelentőségű eseményt, amely utat nyit a magyarság európai keretekben történő újraegyesítéséhez.

Magyarország és a határon túli magyarság képviselői az Európai Unióhoz történő csatlakozásra a magyarság régen megfogalmazott törekvéseinek megvalósulásaként tekintenek, ami a nemzet kulturális, gazdasági és politikai felemelkedése mellett a magyarság egymásra találásának esélye is. Éppen ezért üdvözlik, hogy Magyarországgal együtt az Európai Unió tagjává válik többek között a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság, valamint, hogy jó eséllyel pályázik az uniós tagságra Románia és Horvátország is.

A Magyar Állandó Értekezlet tagjai e nagy jelentőségű esemény kapcsán - emlékezve az első, 1996-os magyar-magyar konferencián elfogadott nyilatkozatukra - újólag megerősítik azon álláspontjukat, hogy támogatják a Magyarországgal határos valamennyi államnak az euro-atlanti és az európai együttműködésbe történő bekapcsolódásra irányuló törekvéseit. Üdvözlik, hogy az Európa Tanács Szerbia-Montenegrót felvette tagjai sorába, amely utat nyitott az országnak az európai együttműködésbe történő teljes körű bekapcsolódása előtt. Üdvözlik és támogatják Ukrajna hosszú távú elkötelezettségét a demokrácia kiteljesítése és az európai struktúrákhoz történő stabil kapcsolódása mellett. Ezzel összefüggésben ismételten kinyilvánítják: közös cél, hogy Magyarország és más országok teljes jogú részvétele az uniós együttműködésben egyben segítse más, eltérő fejlődési dinamikával rendelkező államokat az örökölt hátrányok leküzdésében. Közös cél továbbá, hogy az uniós kötelezettségek végrehajtása járjon együtt a régió stabilitásának és sokoldalú fejlődésének erősödésével, különösen az európai fejlődés alappilléreit jelentő szabadságjogok - melyek az emberek, eszmék és áruk szabad áramlásában foglalhatók össze - kiteljesedésével.

A Magyar Állandó Értekezlet tagjai történelmi lehetőségnek tekintik, hogy a magyarság a maga jövőjét az Európai Unió keretében, a világ egyik legfontosabb térségének aktív részeseként határozhatja meg. Ebben a jövőben mindannyian az Európai Unió polgárai is leszünk, ezért természetes törekvésünk és kívánságunk, hogy minden magyar a csatlakozás nyertese legyen. Ehhez párbeszéd, konszenzus, és egymás tiszteletén alapuló politika szükséges. Ebben a törekvésben továbbra is támaszkodni kívánunk a nyugati magyarságra, képviselőik áldozatos munkájára. Támogatásuk hasznosnak bizonyult a magyar ügy képviseletében és a figyelem fenntartásában. A Magyar Állandó Értekezlet nagyra értékeli azt az erőfeszítést, amelyet a nyugati magyarság kifejtett a határon túli magyarok megmaradása szempontjából fontos ügyek rendezésében, mellyel segített ráirányítani a világ figyelmét a magyarság ügyére.

Európa ismeri a magyarság múltját, elismeri értékeit. Múltunk, nyelvünk, kultúránk és tudományunk eredményei, az általunk teremtett értékek, ambícióink és tehetségünk Európát is gazdagítják. Magyarországnak az Unió egyenrangú tagjaként hallatnia kell a hangját minden fontos kérdésben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek, és elsőrendűen a határon túl élő magyarok ügye. A magyarság felemelkedése ezután európai érdek. Egymás iránti felelősségünk európai kötelesség.

A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői - felismerve annak fontosságát, hogy a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásának kiemelten fontos eleme az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos tevékenységek összefogása, stratégiai tervezése - javasolják a Magyar Állandó Értekezlet keretei között működő Ifjúsági Tagozat létrehozását.

Hasonlóképpen fontosnak, a határon túli magyar közösségek megmaradása szempontjából meghatározónak tekintik a kisebbségi jogok érvényesülése mellett e közösségek gazdasági megerősödését is. Ennek érdekében a magyar Kormány - az uniós tagság nyújtotta lehetőségeket felhasználva, azokkal összhangban - kiemelt hangsúlyt fektet a regionális együttműködés elmélyítésére a szomszédos államokkal, a határokon átívelő infrastrukturális fejlesztésekre és az információs társadalom vívmányainak elterjesztésére. Ezzel összefüggésben pozitív irányba tett lépésnek értékelik mindazokat a kormányzati lépéseket - beleértve a privatizációban való részvétel elősegítését -, melyek a határon túli magyar közösségek törekvéseivel összhangban elősegítik munkahely-teremtő beruházásokkal és más eszközökkel a szülőföldön maradást.

A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői a magyarság közösségeinek boldogulását, a nemzeti azonosságtudat és a közös kulturális örökséghez való tartozás erősítését, az egymás iránti felelősség vállalását, a nemzeti szolidaritás európai szellemiségű megteremtését célul tűző dokumentumnak, egyben ezen törekvések gyakorlati valóra váltása eszközének tekintik a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt.

A határon túli magyarság és Magyarország jelenlévő képviselői emlékeztetnek Magyarországnak a törvénnyel kapcsolatos azon törekvésére, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtása a nemzetközi jog alapelveivel, a mértékadó európai megoldásokkal és az érintett szomszédos országok szuverenitásának tiszteletben tartásával szolgálja alapvető céljainak megvalósítását. E törekvésében az Magyarország fenntartás nélkül élvezte a határon túli magyar közösségek felelős képviselőinek bizalmát és támogatását.

A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői megvitatták a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról készült javaslat tervezetét. Álláspontjaikat kifejtve egyetértettek abban, hogy

- a törvény eredeti céljait - azaz a határon túli magyarság identitásának megőrzését és szülőföldön való megmaradását - meg kell őrizni;
- a törvénnyel jobb esélyt kell biztosítani a szülőföldön magyarként való boldoguláshoz;
- a törvény Magyarország és más államok európai uniós taggá válása után is érvényben maradjon;
- a Magyar Igazolvány jelentősége semmilyen formában ne sérüljön.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése pártjainak és a Magyar Köztársaság Kormányának képviselői - a határon túli magyar szervezetek kérését teljesítve - kinyilvánítják, hogy a törvény módosítása során a Magyar Állandó Értekezlet támogatását élvező elveket juttatják érvényre.

Budapest, 2003. május 24.

A zárónyilatkozatot aláíró szervezetek:
Romániai Magyar Demokrata Szövetség Markó Béla
Magyar Koalíció Pártja Bugár Béla
Vajdasági Magyar Szövetség Kasza József
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Gajdos István
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Jakab Sándor
Horvátországi Magyarok Szövetsége Csörgits József
Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége Juhász Sándor
Muravidéki Magyar Önkormányzati
Nemzeti Közösség Tomka György
Magyar Emberi Jogok Alapítvány /HHRF/ Gulyás Balázs
Észak-és Nyugat-Európai Magyar Szervezetek
Szövetsége /NYOMSZSZ/ Deák Ernő
Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója Léh Tibor
Hungarian American Republican National
Federation Gereben István
Az Emberi és Állampolgári Jogok Franciaországi
Magyar Ligája /Párizs/ Méray Tibor
Magyar Szocialista Párt Tabajdi Csaba
Magyar Demokrata Fórum Dávid Ibolya
Szabad Demokraták Szövetsége Eörsi Mátyás
A kormány képviseletében Kovács László