Gyarmati István volt EBESZ-nagykövet szerint a magyar hadseregnek az utóbbi egy-másfél évben egyre gyakrabban felmerülő nemzetközi feladatokra kell alkalmassá válnia. Így a területvédelem háttérbe szorul, helyette az ENSZ-, az EU-, a NATO- és más ad hoc jellegű koalíciók keretein belüli határokon túli feladatok válnak elsődlegessé. A nagykövet szerint a hadseregen belül is meg kell hogy történjen a gazdasági értelemben vett rendszerváltás, és meg kell változtatni a jelenlegi elavult struktúrákat. Ehhez szerinte a legfontosabb feladat a jogszabályi háttér korszerűvé tétele, ami 37 törvényt érint.
Gyarmati István felhívta a figyelmet, hogy noha szükség lenne rá, még nem folyt társadalmi vita a nemzetbiztonsági és a nemzeti katonai stratégiáról. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor, hogy vajon elegendő lesz-e a pénz a védelmi felülvizsgálat véghezvitelére, miközben két nagy - jelentős forrásokat igénylő - projekt folyik: a légierő korszerűsítése és az önkéntes haderőre való áttérés. További kérdés, hogy lesz- e forrás a korszerű harci gépekhez való precíziós fegyverek beszerzésére és hogy lesz-e elég önkéntes az önkéntes haderőhöz.
Karsai Péter, a honvédelmi bizottság MDF-es alelnöke szerint a legfontosabb 12 feladat közé tartozik egyebek mellett az, hogy a honvédelmi kiadásokat a GDP 2 százalékára emeljék, a hadsereghez méretezzék a vezérkart és a minisztériumot, átlátható gazdálkodást vezessenek be, és hogy ésszerű határokon belüli költségvetéssel vegyenek részt a magyar katonák nemzetközi küldetésekben. Az alelnök megismételte azt az ellenzéki kezdeményezést, hogy nemzetőrséget hozzanak létre az itthoni feladatok ellátására.