Alig válaszolnak e-mailekre a képviselők

Az [origo] felmérése szerint az országgyűlési képviselőknek mindössze 15 százaléka használja nyilvános parlamenti e-mail címét. Megkeresésünkre mindössze 59-en válaszoltak a 386 képviselő közül. Az arány valamivel jobb, mint 2000-ben volt, amikor 32 nyilvános parlamenti e-mail címről kaptunk választ. Csak 1 százalékkal nőtt azon képviselők aránya, akik szerint az e-mail segít a választókkal való kapcsolattartásban.

Bogdán Emil MIÉP-es képviselő 2000-ben azt írta, hogy "a választóknak nincs emiljük". A politikusok szerint a helyzet nem sokat változott azóta.

A nyilvános e-mail cím elvben lehetőséget ad arra, hogy bárki könnyen és közvetlenül kapcsolatba léphessen a képviselőkkel. Ezzel a lehetőséggel azonban kevesen élnek, és mint a felmérésből kiderült, a képviselők nagy része nem is használja az internetet.

A képviselők közül 22-en vélik úgy, hogy az elektronikus levelezés segít a választókkal való kapcsolattartásban. 21-en írták, hogy kevéssé, és 12 válaszoló szerint egyáltalán nem. Vagyis a parlamenti címüket használók 37 százaléka és az összes képviselő alig több mint 5 és fél százaléka érzi úgy, hogy működőképes kommunikációs forma az elektronikus levelezés a választókkal.

Érdekes, hogy a 2000-ben válaszolók között sokkal magasabb volt azoknak az aránya, akik szerint hasznos az e-mail a választókkal való kapcsolattartásban. Akkor a válaszolók 56 százaléka (az összes képviselő 4,5 százaléka) vélte így, és akkor csak 15 százalék érezte teljesen alkalmatlannak ezt a formát.

A felmérés szerint tehát, ha a parlament összes képviselőjét vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy csak 1 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik szerint az e-mail egyértelműen segít a választókkal való kapcsolattartásban. Vagyis az elmúlt két és fél évben semmivel sem lett sűrűbb a képviselők és választóik levelezése.

Németh Zsolt fideszes képviselő arról számolt be, hogy 2002 júniusa óta összesen három olyan levele érkezett, melyet lakossági megkeresésnek lehet értelmezni, a többi mind szakértői anyagokat, szemléket vagy meghívókat tartalmazott. Frajna Imre (Fidesz) szintén azt írta, hogy elenyésző a magánszemélyektől kapott levelei száma.

Sok képviselő írt arról, hogy nagyon kevés embernek van még internet-hozzáférése, és ezért nem elég működőképes ez a forma. Dávid Ibolya szerint csak egy bizonyos réteggel lehet így kommunikálni, de akikkel működik a rendszer, ott sokat számít. Hasonlóan vélekedik a szocialista Márfai Péter, Kékesi Tibor és Molnár Gyula, az SZDSZ-ből Pető Iván, a Fideszből Pokorni Zoltán, Selmeczi Gabriella és Weszelovszky Zoltán.

Több képviselő jelezte, hogy örülnének, ha többen fordulnának hozzájuk e-mailen. Erről írt többek között Nagy Nóra (MSZP) és Demeter Ervin (Fidesz) is. Mécs Imre (SZDSZ) a választások idején kapott nagyobb számban e-maileket, szerinte azért, mert címét feltüntette a szórólapjain is. Gazdag János (MSZP) önkormányzati képviselő is, és őt többen keresik meg e-mailen ilyen ügyekben, mint parlamenti kérdésekben.

Sok képviselő írt arról, hogy a választók sokkal gyakrabban fordulnak hozzájuk postai úton, vagy keresik fel őket személyesen fogadóóráikon.