Az ügyészséget bírálja a rendőrség Postabank-ügyben

Vágólapra másolva!
A rendőrség azt állítja, hogy az ügyészség miatt késik a Postabank-nyomozás, mivel a mai napig nem kapták vissza azt a titkos Kehi-jelentést, ami alapján Keller László közpénzügyi államtitkár feljelentést tett. Az ügyészség szerint ugyanakkor a rendőrséget semmi sem akadályozza a nyomozásban.
Vágólapra másolva!

A rendőrség március 14-én, pénteken indította meg a nyomozást, miután a birtokukba került a Postabank konszolidációjáról készült, titkosított Kehi-jelentéstervezet. Az ezt követő első munkanapon, március 17-én, hétfőn átküldték a titkos dokumentumot az ügyészséghez, és kérték, hogy azt postafordultával küldjék vissza - tudta meg az [origo] Garamvölgyi Lászlótól, az ORFK szóvivőjétől. Az ügyészség azonban a mai napig nem küldte vissza a dokumentumot, így a rendőrség érdemben hozzá sem tudott fogni a nyomozáshoz - tette hozzá.

Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő múlt héten az [origo] kérdésére elismerte, hogy az ügyészségnél van még a Kehi-jelentés, de mint mondta, ez érdemben nem befolyásolja a nyomozást. Hasonlóképpen nyilatkozott több napilapnak szerdán Sódor István, a Fővárosi Főügyészség vezetője is, aki közölte: szerdán visszaküldték a rendőrségnek a dokumentumot.

Az ÁSZ jelentése a Postabank konszolidációjárólhttp://www.asz.gov.hu/ASZ/jeltar.nsf/a0143cebce969516c1256cb000368650/f26923a40f7c796ac1256d0500296de9?OpenDocument

Keller László közpénzügyi államtitkár március 13-án közölte, hogy harminc évre titkosított Postabank-jelentés került a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárságához. A Kehi által 2000-ben készített vizsgálatot - Keller állítása szerint - hivatalosan soha nem fejezték be, mert a Princz Gábor leváltása utáni Postabank-vezetők és állami vezetők büntetőjogi felelősségét is felveti a vizsgálat. Többek között azt kifogásolja a jelentés, hogy sokkal több pénzt fordítottak a pénzintézet konszolidációjára, mint szükséges lett volna. A jelentés végül - az államtitkár szerint ezért - hivatalosan soha nem készült el, nem került a kormány elé, de - a közpénzügyi államtitkárság információi szerint - több miniszter is megkapta azt. Ezért Keller László szerint a Postabank korábbi vezetői mellett azoknak az egykori minisztereknek a felelőssége is felvethető, akik tudtak a vizsgálat megállapításairól, de nem tettek semmit. Az államtitkár feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyben. Az Állami Számvevőszék - amely áprilisban nyilvánosságra hozta jelentését - ugyanakkor rendben találta a Postabank konszolidációját.

A Postabank-ügyben folyó másik három nyomozás is áll egyelőre. Princz Gábor volt Postabank-vezért és társait visszaéléssel vádolja a rendőrség a Postabank veszteségeivel összefüggésben, illetve a Budai Hengermalom ügyében hűtlen kezeléssel is gyanúsítják a volt vezérigazgatót. Ezekben az ügyekben még nem fejeződött be az iratismertetés. Nehéz-Posony István, Princz védője az [origo]-nak azt mondta: egyelőre nem egyeztettek újabb időpontot a rendőrséggel.

Április elején 36,5 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel is meggyanúsították Princzet. Ez ügyben Nehéz-Posonyék bizonyítási indítvánnyal éltek, illetve szakértő kinevezését kérték.

Kapcsándi Dóra - Komáromi Gergely